BH 2026.6.119: Kúria Kfv.I.37.671/2025/8. határozata fogyasztóvédelmi ügyben hozott határozat jogszerűsége vizsgálata tárgyában.

Bírók: Banu Zsoltné dr. Szabó Judit, Fehérné dr. Tóth Kincső, Figula Ildikó, Heinemann Csilla, Kalas Tibor

Miután a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet 23. § (2) bekezdése szerint a fogyasztót megillető elállás esetén a vállalkozásnak a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon kell visszatérítenie, ezért a kereskedő részéről a fogyasztónak ezzel ellentétesen adott tájékoztatása tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, és mint ilyen a fogyasztóvédelmi hatóság részéről az Fgytv. 47. § (1) bekezdés a)-i) pontjában szabályozott jogkövetkezmények alkalmazását vonhatja maga után [1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 45/A. § (3) bek. g) pontja, 47. § (1) bek.; 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) 1. § (1) bek., 2. § e), d) és h) pont; 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 23. § (2) bek.].

Ne keressen tovább!

Az európai fogyasztóvédelmi szervezet BEUC izgatottan indítja el a Consumer PRO+ nevű új európai kezdeményezést, amely a fogyasztói mozgalom erősítésére szolgál.
Felmérésük most már elérhető, és lehetőséget ad európai fogyasztói szakembereknek, hogy segítsenek a Consumer PRO+ ingyenes képzési program kialakításában. A legnagyobb érdeklődést felkeltő témákat prioritásként kezelik a képzések kialakításában, amelyek várhatóan 2026 késő őszén kezdődnek. Csak néhány percet vesz igénybe, és az Ön hozzájárulása segít abban, hogy a program tükrözze az európai fogyasztói közösség igényeit.
Ossza meg véleményét augusztus 10-ig.: https://ec.europa.eu/eusurvey/runner/18c677d2-ad88-96b6-d2cd-7f62c094f5be

Az EU által finanszírozott, egyes gázkészülékekre, például grillsütőkre, gáztűzhelyekre és kempingfőzőkre vonatkozó vizsgálat megállapította, hogy azok 73%-a nem felelt meg az Európai Unió teljesítményre és termékdokumentációra vonatkozó követelményeinek. Ezzel az eredménnyel zárult az a vizsgálati kampány, amelyet a az Európai Bizottság Belső Piaci, Ipari, Vállalkozási és Kkv-politikai Főigazgatósága (DG GROW) szervezett.

A piacfelügyeleti hatóságok 74 terméket vizsgáltak: 35 oldalégővel ellátott vagy anélkül működő grillsütőt, 23 kempingfőzőt és 16 gáztűzhelyet. A piacfelügyeleti hatóságok üzletekben és online szerezték be a készülékeket 13 országban, átlagosan 170 eurós áron.

A legtöbb meg nem felelés (23 minta; 31%) a hivatalos dokumentáció vagy a csomagoláson feltüntetett jelölés hiányára vezethető vissza.

A többi meg nem felelés (31 minta; 42%) a teljesítményhez köthető problémák miatt következett be, amelyek közül a leggyakoribb a magas hőmérséklet melletti biztonság volt – főként a kempingfőzőknél. A másik két terméktípus esetében a leggyakoribb eltérést a keresztgyújtás (amikor az egyik gázégőt a szomszédos égő lángja gyújtja meg), az üzemeltetés biztonsága és a hőmérséklet jelentette.

Vizsgálati kampány

A termékeket akkreditált független laboratórium vizsgálta az Európai Unió gázkészülékekre vonatkozó szabványainak való megfelelés szempontjából, amelyek olyan kritériumokat tartalmaznak, mint a kialakítás, a teljesítmény, a biztonság és a jelölések.

Az 54 meg nem felelt termékből 37-et alacsony kockázatúnak, ötöt közepes kockázatúnak, négyet magas kockázatúnak, egyet súlyos kockázatúnak, egyet pedig kockázatmentesnek minősítettek, míg a fennmaradó minták értékelése folyamatban van. A piacfelügyeleti hatóságok intézkedései között szerepelt a termékek piacról való kivonásának elrendelése, a gazdasági szereplők felszólítása dokumentáció benyújtására és javítások elvégzésére a termékeken.

Ajánlások

Az aggályok ismeretében mit tehetnek a fogyasztók annak biztosítása érdekében, hogy jó minőségű terméket vásároljanak? Aki új grillsütőt, gáztűzhelyet vagy kempingfőzőt vásárol, részesítse előnyben a megbízható európai forrásból származó termékeket, győződjön meg arról, hogy a termék rendelkezik CE-jelöléssel, és hogy a használati utasítás és a biztonsági utasítások rendelkezésre állnak az adott ország nemzeti nyelvén (nyelvein).

Az online értékelések, valamint az olyan oldalak, mint az Európai Bizottság Safety Gate platformja az – Európai Unió gyors tájékoztatási rendszere a veszélyes, nem élelmiszer jellegű termékek tekintetében – és a piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszer (ICSMS) segítségével ellenőrizheti, hogy egy adott termék szerepel-e a veszélyes termékek listáján.

A gazdasági szereplőknek ajánlott meggyőződni arról, hogy a terméken elvégezték az előírt megfelelőségértékelést, és rendelkeznek az ezt igazoló dokumentációval.

JACOP 2025

A vizsgálat a 2025-es Közös intézkedések a termékek megfelelőségéről (JACOP) elnevezésű piacfelügyeleti kampány részeként zajlott. Az Európai Unió és az EFTA országaiban megszervezett JACOP program a piacfelügyeleti hatóságok közötti együttműködés erősítésével és a vizsgálati megközelítések összehangolásával segíti az egységes piac biztonságának megőrzését.

Lehetővé teszi a piacfelügyeleti hatóságok számára, hogy közösen értékeljék a termékeket, meghatározzák a kockázatokat, és biztosítsák, hogy a gyártók megtegyék a korrekciós intézkedéseket. A 2025. évi vizsgálat 11 terméktípusra terjedt ki.

„A JACOP-hoz hasonló kampányok megóvják az európai fogyasztókat a veszélyes készülékektől, és megvédik a jó hírnevű vállalkozásokat az uniós szabályokat kijátszani próbáló versenytársaktól" – mondta Vanessa Capurso, a DG GROW szakpolitikai tisztviselője.

Költözésnél többször jön szóba, hogy esetleg a fogyasztók maguk építtetnek új családi házat vagy pedig újépítésű lakást választanak. Ilyen esetben szigorú szabályok védik a vásárlót (építtetőt), mivel a lakóépületre, épületszerkezetre, de bizonyos lakás- és épületberendezésekre, továbbá a lakóépületek lakásokat kiszolgáló helyiségeire és egyes részeire is kötelező jótállás vonatkozik. Ez utóbbi pedig fontos kötelezettségeket hárít a kivitelező vállalkozásra, amelyekről jó, ha tudnak a fogyasztók.

Új lakóépületet (családi házat) kivitelezési szerződés alapján lehet építtetni, így a jótállási kötelezettség ez esetben azt a vállalkozást terheli, amely e szerződés alapján az építési, szerelési munkák elvégzésére köteles.

Amikor az építési munkálatok véget érnek, az építtető fél (megrendelő) és a vállalkozó úgynevezett műszaki átadás-átvételi eljárás keretében megvizsgálja az építményt, hogy az hibáktól mentes-e.

A kötelező jótállást ez esetben a fent említett műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától kell számítani. Annak ideje három, öt vagy tíz év attól függően, hogy a lakásnak és a lakóépületnek mely épületszerkezetéről van szó. A lakás- és épületberendezések, továbbá a lakásokat kiszolgáló helyiségek és azok részei esetében pedig egységesen három év a kötelező jótállás ideje.

A jótállás rendkívül széleskörű, amelyet jól szemléltet, hogy az például kiterjed a lakóépület alapjaira, fal- és födémszerkezeteire, a lakások burkolataira (beleértve a festést, a mázolást, tapétázást is), a lakóépület nyílászáró szerkezeteire (ablakokra), kéményeire, ereszeire és az épület szigetelésére, külső vakolatára. Az egyes lakás- és épületberendezések hibája esetén - ahogy arról szó volt - szintén felléphetnek a fogyasztók a vállalkozással szemben. Ez igaz például az egyes beépített tűzhelyekre, főzőlapokra, kályhákra, konvektorokra vagy olyan beépített bútorokra mint a ruhásszekrény, konyhaszekrény, ha azok kapcsán minőségi kifogás merül fel.

A jótállási igényt a jótállási jeggyel lehet érvényesíteni, amelyet a vállalkozás köteles kiállítani (elektronikusan vagy papír alapon) és átadni a műszaki átadás-átvételi eljárás során. Amennyiben az épület több különböző lakást is magában foglal, akkor a jótállási jegyet lakásonként kell kiállítani. Ez utóbbi esetben tehát valamennyi új lakástulajdonos már külön lakásonként érvényesítheti a jogait.

A jótállási jegyen a vállalkozásnak fel kell tüntetnie azt, hogy a jótállás pontosan mely lakásra, lakást kiszolgáló helyiségre és épületrészre, épületszerkezetekre és berendezésekre terjed ki. Emellett tartalmaznia kell a jótállás alapján a jogosultat megillető jogokat, ahogy azt is, hogy mikor került sor a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésére és a jótállási jogokat milyen határidőben - és hiba esetén mely szervezettel szemben, utóbbi neve és címe feltüntetésével - lehet érvényesíteni.

Amennyiben a jótállási jegy kiállítása elmaradna, ebben az esetben is gyakorolhatóak a jótállásból fakadó jogok bármely olyan okirattal, amely igazolja az arra jogosult személyét, ilyen dokumentum lehet például a vállalkozóval kötött és írásba foglalt szerződés.

A kivitelező vállalkozásnak a bejelentett jótállási igény alapján a hibát tizenöt napon belül kötelessége megvizsgálni és nyilatkoznia a jogosult igényéről. Ha ezek alapján javítás vagy csere, illetve valamilyen munkálat újbóli elvégzése válik szükségessé, akkor azt úgy kell teljesíteni, hogy lehetőség szerint a lakóépület, illetve a lakás használatát ne akadályozza.

A fentiek azt is jelentik egyúttal, hogy jótállási igényünk ilyenkor az érintett épületszerkezet, berendezés kijavítására, ha szükséges, akár cseréjére terjedhet ki, amennyiben pedig a hiba jellege miatt valamilyen külön munkálat elvégzése válik indokolttá, akkor utóbbit is kérhetjük a vállalkozást terhelő kötelező jótállás alapján.

Ilyen esetben szintén igaz az, hogy a jótállási kötelezettség ingyenes teljesítése alól a vállalkozó - vagy az általa arra kijelölt szervezet, amely a jótállási jegyen megjelölésre került - csak akkor mentesül, amennyiben bizonyítja, hogy a hiba oka csak később, azaz a műszaki átadás-átvételi eljárás után keletkezett.

Újépítésű lakás vásárlása esetén vagy családi házba költözéskor - még ha azt nem is mi magunk építtettük -, ha az építésre, kivitelezésre a vásárlásunkat megelőző tíz éven belül került sor, érdemes elkérni a korábbi tulajdonostól azt a jótállási jegyet, amelyet a kötelező előírások szerint meg kellett kapnia. Az említettek folytán ugyanis az hasznos lehet, ha minőségi kifogásunk merülne fel később a lakás vagy a ház kapcsán.

Napjaink egyik slágertémája a mesterséges intelligencia (AI), amely nem csak a fogyasztóknak, hanem a vállalkozásoknak is nagy segítségére lehet a jövőben a hatékonyság növelésében. Ki ne hallott volna már azokról a felületekről, amelyeken utasítást lehet adni például egy összefoglaló anyag elkészítésére, elemzésére vagy bármilyen kérdést feltenni egy adott probléma megoldására.

Ugyanakkor az emberi beavatkozás hiánya miatt az AI kockázatokkal is járhat. Ilyen például az az eset, ha egy fogyasztó kérelmét - ami a kérelmezőnek rendkívül fontos és az ügy a számára nagy jelentőséggel bír - a mesterséges intelligencia valamilyen megalapozatlan indok miatt automatikusan elutasítja, azaz téves döntést hoz meg vagy épp ha hátrányosan megkülönbözteti a felhasználókat.

Már most rengetegen használják akár az ingyen, akár előfizetés ellenében többletszolgáltatásokat kínáló internetes felületeket, amelyeken egy kérdést feltéve / utasítást adva, az AI elemzi a megkapott parancsot a rendelkezésre álló információk alapján és egy adott problémára megoldási javaslatot fogalmaz meg vagy megválaszol egy kérdést.

Nem árt ugyanakkor ezeket fenntartással kezelni és a kapott eredményt leellenőrizni, megfelel-e valóságnak a kapott válasz. Persze - ha nem téved épp - akkor hasznos segítséget jelenthet a mindennapokban - különösen majd később, ahogy egyre inkább fejlődik a technika -, de általánosságban kijelenthető, hogy a technológia még nem kiforrott.

Sokan hallottak például arról a híres-hírhedt amerikai esetről, amikor is egy ügyvéd egy bírósági hivatalos beadványt az AI segítségével fogalmazott meg, de később kiderült, hogy a kapott válasz tartalmát nem ellenőrizte le. Így eshetett meg, hogy például az AI által írt és bíróságra beadott anyag egyszerűen olyan ítéleteket és jogeseteket tartalmazott, amelyek nem voltak valósak és nem is léteztek a valóságban.

Tény azonban, hogy a mesterséges intelligencia számos területen segítheti a fogyasztókat: így például tanuláshoz, akár nyelvtanuláshoz is hasznos lehet vagy épp új perspektívából világíthat meg válaszában egy komoly problémát, kérdést-felvetést, amikor egy különösen nehéz döntés előtt állunk vagy épp sokféle lehetőség közül kellene választanunk.

Mások például különböző képek, videók létrehozásához használják az AI-t.

Arra feltétlenül ügyeljünk a fenti használat során, hogy lehetőleg személyes adatokat, egyéb bizalmas információkat ne osszunk meg különösen a fenti internetes felületeken, hiszen azok további sorsában - és hogy mire használja fel az AI azokat és például egy másik felhasználó kérdésére adott válaszában mikor jeleníti meg a mi bizalmas információinkat- nem lehetünk biztosak. Különösen, hogy az AI még jelentős fejlesztés alatt - és előtt - áll.

Többek között ezért is szabályozta az Európai Unió a mesterséges intelligencia felhasználását az EU-ban, így védve a fogyasztókat.

Hogyan működik az AI?

A mesterséges intelligencia lényege, hogy el tud / el fog tudni végezni olyan feladatokat, amelyek egyébként emberi beavatkozást igényelnek.

Megpróbálja mintázni az emberi gondolkodást, amelyhez - mint az embereknél is - először a betanításra van szükség, hogy később minél tapasztaltabban és a nagyobb tudás birtokában megalapozottabb döntések / válaszok születhessenek. Ehhez pedig az szükséges, hogy rendkívül nagy adathalmazokat nézessenek át és tápláljanak be az adatbázisába. Kellő nagyságú adathalmaz esetén már rendelkezésre állhatnak ugyanis a gyakorta ismétlődő esetek (mintázatok), amelyek alapján az AI végül döntést hoz vagy épp megítél egy problémát,
végrehajtja a számára kiadott feladatot. Utóbbi eredményességéhez az szükséges, hogy az érintett feladat minél pontosabban, részletesebben, konkrétabban kerüljön meghatározásra és körülírásra.

Előnyök és kockázatok

Az MI egyik jelentős előnye, miszerint az eredményességet növeli és azáltal, hogy nem szükséges emberi erőforrás bevonása egy adott - jellemzően automatizálható - folyamatba, jelentős költségeket spórolhat meg. Ez ugyanúgy igaz mind a fogyasztók és vállalkozások esetében. Egy már jól betanult - és tökéletesen működő - mintázat alapján pedig az emberi hibákat is kiiktathatja.

Az egyes folyamatok így gyorsabbá válhatnak, míg az emberi munkaerő és alkalmazottak a kreativitást igénylő érdemibb feladatokra koncentrálhatnak.

A kockázatok közé tartozik - és épp ezeket hivatott kezelni az EU új, mesterséges intelligenciáról szóló rendelete - a transzparencia, az átláthatóság hiánya, amikor is nem látjuk azon folyamatot, amely egy döntés meghozatalát megelőzte. Ez különösen akkor bír jelentőséggel, ha az életünkre jelentős hatással bíró kérelmet utasít el akár egy cég, akár egy hatóság vagy hivatal, mindezt úgy, hogy valójában az AI hozta meg az elutasító döntést.

Gondoljunk csak akár itt egy benyújtott, jelentős összegű hitel- vagy támogatási kérelemre, bármilyen egyéb hivatalos ügyre, amelyhez jóváhagyás, engedélyezés, egyéb hivatalos döntés szükséges.

Épp ezért az új európai uniós rendelet értelmében a fogyasztókat tájékoztatni kell majd mindezen, kapcsolódó kockázatról és az AI felelős használatának kötelezettségét hárítja az azt alkalmazó szolgáltatókra.

Egyúttal bizonyos - a fogyasztók számára nagy jelentőséggel bíró és fokozott biztonságot igénylő - területeken, mint például a közlekedés esetében kötelező lesz az emberi felügyelet biztosítása és a rendszeres kockázatértékelések elvégzése is.

Fontos szerephez jut az is, hogy - egyenlő körülményekkel rendelkező fogyasztók esetén - az AI ne hozhasson olyan automatizált döntést, amely hátrányos megkülönböztetést jelent rájuk nézve és megakadályozza azt, hogy egy-egy nagyon hasonló helyzetben lévő kérelmező esetében eltérő tartalmú döntések szülessenek.

A fentiek érdekében az Unió rendelete rendkívül kiterjedt és széles kört fed le, akiknek majd eleget tenniük a kapcsolódó rendelkezéseknek. Ezt jól mutatja, hogy minden AI alapú rendszert forgalomba hozó vagy ilyen rendszert alkalmazó szolgáltató személynek (tehát nem csak a vállalkozásoknak, hanem a hatóságoknak, állami ügynökségeknek) is alkalmazniuk szükséges majd az új szabályokat, ha AI-t használnak a működésük során.

Ezen szigorú előírások egy részét már most érvényre kell juttatni, ugyanakkor a jogszabály átmeneti rendelkezéseket is enged, teljes körűen pedig majd 2027. augusztus 2-től kell alkalmazni az uniós rendelet valamennyi szabályát, amelyek jelentősen védeni fogják a fogyasztókat.

A fogyasztó számítógépes játékokat rendelt DVD-n az internetről, kipróbálta, nem tetszett neki, de mégsem tudta visszaküldeni - közel 100.000 forintot bukott. Ma már egyre tudatosabbak a fogyasztók és nem az a fő kérdésük, mit tehetnek az online rendelt, nem tetsző termékekkel, hanem hogy melyek azok az esetek, amikor nem érvényesíthetik a 14 napos indokolás nélküli elállási jogukat.

A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület tapasztalatai szerint sok vita fakad abból, hogy a fogyasztó visszaküldi az érintett terméket 14 napon belül a kifizetett összeg megtérítése reményében, azonban igényét elutasítják. Alapesetben ugyanis a fogyasztókat 14 napos indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Ez azt jelenti, hogy ha nem tetszik az internetről rendelt termék, mert például más élőben, mint a képen volt a honlapon - vagy bármilyen más okból -, úgy ez esetben meggondolhatják magukat és visszaküldhetik azt. Még csak az sem kell, hogy hibás legyen.

Ez alól van azonban néhány kivétel és pont ide tartozik a bevezetőben említett eset. Így a webáruház minden további nélkül elutasíthatja az indokolás nélküli elállási jogunkat, ha a megvásárolt árucikk például egy olyan CD vagy DVD volt, amely akár számítógépes programot, akár hang-, kép- vagy filmfelvételt tartalmazott és a csomagolás már felbontásra került. A gyakorlatban tehát ide tartozik, ha például egy népszerű zeneszerző vagy együttes legújabb DVD-jét vesszük meg, akár egy filmet vagy a kedvenc számítógépes játékunkat és a lemez csomagolását már felbontottuk.

Szintén nem gyakorolható az indokolás nélküli elállási jog akkor, ha olyan árucikket rendeltünk, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból nem küldhető vissza és már a terméket kibontottuk. Ilyennek minősülhet például egy borotva.

Ugyanide tartozik az eset, ha olyan szolgáltatásról van szó - erről még lesz szó -, amelyet már teljes egészében teljesítettek. Itt azonban hangsúlyozni kell, hogy a szolgáltatás teljesítésének megkezdéséhez szükséges a vásárló előzetes beleegyezését kérni és további feltétele az indokolás nélküli elállási jog elutasításának az, hogy a fogyasztó korábban kifejezetten tudomásul vette és megértette, miszerint ebben az esetben a későbbi meggondolás lehetőségével nem fog tudni élni.

Különösen a születésnapoknál, egyéb családi vagy más fontos eseményeknél előszeretettel lepik meg a vásárlók családtagjaikat - vagy akár barátaikat - egy személyre szabott termékkel, amelyek népszerűek. Ilyen lehet például egy törölköző, amelyen a vásárló kérésére elhelyeznek egy speciális feliratot vagy akár ilyen - a hasonló módon személyre szabott - bögrék, pólók esete. Ilyenkor - ha a fogyasztó utasításai alapján vagy kifejezett kérésére előállított vagy személyre szabott árucikkről van szó - ugyancsak nem illeti meg a fogyasztót az indokolás nélküli elállás lehetősége.

De ha például a manapság egyre népszerűbb melegétel-kiszállítást vesszük igénybe és futárral rendelünk aznapi ebédet, már ekkor sem gondolhatjuk meg magunkat később és nem küldhető vissza a romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termék.

Mint ahogy arról szó volt, általában nem csak a termékek, hanem egyes szolgáltatások esetében is lehet gyakorolni az indokolás nélküli elállás vagy ha már a teljesítés megkezdődött, az úgynevezett felmondás jogát. Ekkor is fontos viszont tudatosan eljárni, mivel bizonyos szolgáltatások szintén kivételt képeznek ez alól (azaz a most felsorolásra kerülő esetekben sem gondolhatjuk meg magunkat később). Ide tartozik például, ha az interneten vettünk koncert-, mozi- vagy színházjegyet, szállodai szobát foglaltunk, esetleg repülőjegyet vásároltunk. Ha pedig a másik fél - akitől vásárolunk - egy magánszemély, szintén nem érvényesíthető az indokolás nélküli elállási jog.

Tipikus esetek, amikor viszont nem jogos az elutasítás

Még mindig előfordulnak olyan esetek, amikor nincs szó egyáltalán a fent említett kivételekről - és egyébként jogosult lenne a vásárló a teljes kifizetett összeg megtérítésére -, azonban visszaküldést követően a vállalkozás elutasítja a fogyasztó kérését.

Érdemes ezért ügyelni az elutasítás indokára és mindenképp tovább vinni az ügyet - élve a fogyasztói jogorvoslat lehetőségével - az ingyenes és gyors vitarendezést kínáló békéltető testületekhez.

Ilyen eset az, ha egy okostelefont rendeltünk meg, a csomagolást felbontottuk, és pont utóbbi miatt utasítják el a kérésünket. Tipikus példája ez annak, ha előzetesen kikötötték feltételként, hogy mindenképp az eredeti, bontatlan-sértetlen csomagolásban kell a termékeket visszaküldeni. Nincs mód ugyanis arra, hogy általánosságban az összes fajta árucikknél kikösse ezt feltételként a webáruház.

Az eredeti, bontatlan csomagolás meglétére, mint korlátozó feltételre azért is fontos kitérni külön, mert például elsőre ilyennek - kivételnek - gondolnánk az ágymatracokat, amelyek értelemszerűen egy csomagolásban érkeznek és felmerülhet azok higiéniai jellege a korábban említettek szerint. Ekkor nem kis összegek forognak kockán, hiszen egy ágymatrac ára akár több százezer forint lehet. Ugyanakkor itt például maga az Európai Bíróság mondta azt, hogy ha egy vásárló ágymatracot rendel és eltávolítja annak védőfóliáját, az önmagában még nem akadálya az indokolás nélküli elállási jog érvényesítésének. Nem lehet tehát ilyenkor sem automatikusan elutasítani a fogyasztókat és esetről-esetre szükséges eldönteni, van-e helye az indokolás nélküli elállási jog érvényesítésének avagy azt el kell utasítani.

Szintén gyakran képezi elutasítás tárgyát, ha használat közben keletkezett néhány karc. Holott a fogyasztó nyugodtan használhatja, kipróbálhatja a terméket, így nem írható elő általános jelleggel még az sem, hogy az árucikk tökéletes, teljesen sértetlen állapotban kerüljön visszaküldésre.

Ilyenkor is jogosult ugyanis az indokolás nélküli visszaküldésre a fogyasztó! A különbség csupán az, hogy ha többet használta a terméket, mint ami önmagában a kipróbáláshoz szükséges, akkor már meg kell fizetni - és levonhatja - a kereskedő az ügyfél által korábban kifizetett teljes összegből a kipróbálást meghaladó mértékből fakadó értékcsökkenést.

Amire még ügyelni szükséges a különböző szolgáltatások esetében - ha nem áll fenn valamilyen kivétel például a bemutatottak közül -, hogy amennyiben a teljesítés megkezdődött, akkor a vásárlónak és a szolgáltatónak el kell egymással számolnia, ha a fogyasztó él a 14 napos indokolás nélküli felmondás jogával. A szolgáltatás már teljesített részére nyilvánvalóan ilyenkor jogosult a vállalkozás és a fogyasztó persze meggondolhatja magát, de ha így tesz, úgy ez a szolgáltatásnak csak azon részére vonatkozik, amelyet még nem vett igénybe, tehát amit még nem teljesítettek. Következésképp csak ez utóbbinak a visszatérítésére jogosult.

Ha hibás a vállalkozástól - akár online, akár személyesen - megvásárolt termék, a fogyasztók kérhetik, hogy azt ingyen javítsák ki, cseréljék, legvégső esetben akár pedig a pénz is visszakérhető. Közel sem mindegy azonban, hogy ezt mennyi időn belül jelzik a kereskedőknél. Ahogy az sem mindig egyértelmű a fogyasztók számára, hogy mi miatt lehet egyáltalán reklamálni, mikor minősül tényleg hibásnak egy árucikk.

A vállalkozásokat nem terheli ugyanis felelősség akkor, ha a fogyasztó már a vásárláskor tudott a termék hibájáról vagy pedig arról tudnia kellett volna. Ilyen például az eleve szépséghibás - akár karcosan vagy más hibával hirdetett - termékek köre, vagy ha már a reklámban, esetleg a helyszínen külön figyelemfelhívó jelleggel közölték, hogy az árucikknek egyéb hiányossága van (azaz valamilyen, egyébként szokásos funkciót nem képes ellátni).

Így például a laptopon vagy a mobiltelefonon az ujjlenyomat-olvasó nem működik, kijelzője enyhén repedt vagy nem elég erős a fényereje, akkumulátora nagyon hamar lemerül vagy más olyan funkcióval nem bír, amelynek egyébként kifogástalanul működnie kellene. A kereskedő az ilyen és ehhez hasonló hiányosságokért nem felelős, ha előtte azokra kifejezetten felhívta a fogyasztó figyelmét.

Lényeges egyúttal, hogy ha „csak az a termékkel a gond”, hogy utólag rájövünk, mégsem tetszik, például más színű ruhának jobban örültünk volna vagy tévedésből rossz méretet választottunk, akkor sem minősül hibásnak a termék, így például ekkor sem cseréltethető ki.

Ez alól csak az a kivétel, ha a kereskedő vállalja - nem a jogszabály folytán kötelezően, hanem saját, fogyasztóbarát gyakorlata miatt -, hogy bizonyos határidőn belül a termék még ilyen esetben is kicserélhető vagy épp levásárolható.

Minden más esetben azonban - az akciós ajánlatoknál, nagy leárazásoknál is - a vállalkozás felel az árucikk hibájáért. Ez utóbbi esetet hívjuk kellékszavatossági felelősségnek, illetve bizonyos esetekben - egyes új, tartós fogyasztási cikkeknél - pedig kötelező jótállási felelősségnek. Mindkét esetre igaz, hogy a fogyasztók többféle jogot érvényesíthetnek.

Milyen jogaink vannak, ha hibás a termék?

1. Kellékszavatosság - használt termékeknél is legalább egy évig reklamálhatunk!

Ha hibás a termék, a kellékszavatossági jogok körében kérhetjük elsősorban az ingyenes javítást vagy cserét. Amennyiben pedig az előzőek teljesítése lehetetlen vagy a vállalkozás azt nem vállalta, illetve a hiba olyan súlyú, hogy az a fogyasztónak rendkívül jelentős érdeksérelmet okoz, úgy másodsorban árleszállítás vagy a teljes vételár visszatérítése (a szerződéstől való elállás) kérhető. Az árleszállítás azt jelenti, hogy a fogyasztó - elfogadva
például a termék kisebb hibáját - visszakapja a vételár egy részét, amelyet kialkudott a kereskedővel.

Fontos, ha a termék hibáját észleltük, azt azonnal jelezzük a vállalkozásnak, ugyanakkor a vásárlást követő két hónapon belül bejelentett hiba esetén még úgy kell tekinteni, hogy azt a fogyasztó határidőben közölte.

Új termékek esetén a vásárlástól számított összesen két éven belül lehet a kellékszavatossági jogokat érvényesíteni, ha pedig használt termékről van szó, akkor is legalább egy évig érvényesíthetőek a fenti jogok.

A fogyasztókat védő további lényeges rendelkezés, hogy ha az adásvételtől számított egy éven belül felismert hibáról van szó, akkor úgy kell tekinteni, miszerint a termék már eleve a vásárlás pillanatában hibás volt. Ez esetben tehát a kereskedő csak akkor mentesül a kijavítás, csere, pénzvisszatérítés kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a vásárlást követően keletkezett. Utóbbira - amikor is mentesül a kereskedő - lehet jó példa az az eset, amennyiben egy táblagépről vagy hasonló műszaki cikkről van szó és az átvétel után a
fogyasztó a terméket leejti és utóbbi ennek következtében megy tönkre.

Az előbb említett egyéves határidő letelte után azonban már a vásárló kötelezettsége az, hogy bizonyítsa, miszerint a termék már eleve a vásárláskor hibás volt.

2.Kötelező jótállás (garancia)

Egyes új, tartós fogyasztási cikkekre kötelező jótállás vonatkozik, ezt hívjuk a hétköznapokban garanciának vagy garanciális termékeknek. Amennyiben az érintett termékek meghibásodnak a jótállási idő alatt, akkor a fogyasztók ugyanúgy jogosultak az ingyenes javításra, cserére, a vételár leszállítására vagy a teljes vételár visszatérítésére azzal, hogy a vállalkozásokat terhelő kötelezettségek ez esetben még szigorúbbak. Kivéve, ha a kereskedő
bizonyítja, hogy a hiba oka az adásvételt követően keletkezett, mivel ekkor nem köteles eleget tenni az előzőekben felsorolt fogyasztói igényeknek.

A kötelező jótállás időtartama:
-két év a legalább 10.000 Ft-ot elérő, de legfeljebb 250.000 Ft-ba kerülő termékek esetében,
-míg három év akkor, ha az eladási ár 250.000 Ft felett van.

Melyek a kötelező jótállás alá eső termékek?

Rendkívül széles azon termékek köre, amelyekre kötelező jótállás vonatkozik. Ahogy arról szó esett, általánosságban azok az új árucikkek tartoznak ide, amelyeket tartós használatra szánnak és vételáruk a 10.000 Ft-ot eléri.

Így például ide tartoznak a háztartási készülékek, konyhai kisgépek, gázkészülékek, kerti gépek és kertészeti eszközök, motoros kézi szerszámok, közlekedési eszközök (például a kerékpárok, személygépkocsik), bizonyos drónok, a nyílászárók (ablakok) és árnyékolástechnikai eszközök (redőny, reluxa), mobiltelefonok, televíziók, projektorok, rádiók, asztali számítógépek, laptopok és tablet PC-k, nyomtatók, szkennerek, bútorok és matracok, bel- és kültéri gyermekjátékok (hinta, csúszda), egyes egészségmegőrző és gyógyászati termékek, szemüvegek, hangszerek, órák és ékszerek, optikai eszközök.

A kötelező jótállásra vonatkozó további előírások

Ahogy azt említettük, a kötelező jótállás alá eső termékek esetében szigorúbb előírások terhelik a kereskedőket. Így például, ha egy ilyen árucikk hibásodik meg a vásárlástól számított három munkanapon belül és emiatt a fogyasztó cserét kér, akkor a vállalkozás nem próbálkozhat először a javítással, hanem köteles a csereigénynek azonnal eleget tenni (ha olyan hibáról van szó, amely a rendeltetésszerű használatot akadályozza).

Amennyiben pedig megállapításra kerül az első kijavítás során, hogy nem javítható hibáról van szó, úgy a vállalkozás szintén köteles kicserélni az adott terméket nyolc napon belül. Ha nem lehetséges a csere, akkor pedig nyolc napon belül vissza kell fizetnie a fogyasztónak a termék árát.

Szintén a jótállási időtartam alatti hiba esetében - ha korábban a vállalkozás háromszor már próbálkozott a javítással - fennáll a nyolc napon belüli csere kötelezettsége. Amennyiben ez utóbbi nem lehetséges, úgy ismét vissza kell kapnia a fogyasztónak az általa kifizetett vételárat nyolc napon belül.

Végül pedig, ha a fogyasztó kijavítást kér a vállalkozástól és arra harmincnapos határidőn belül nem kerül sor, úgy e határidő lejártától számított ugyancsak nyolc napon belüli kötelező csere érvényesül. Ha a cserére nincs lehetőség, a vállalkozás a teljes vételárat köteles visszafizetni a fogyasztónak nyolc napon belül, onnantól kezdve, hogy lejárt a javításra rendelkezésre álló harminc nap.

A három munkanapos csereigény kivételével ugyanakkor a fenti, szigorúbb javítási, kicserélési, pénzvisszafizetési határidők nem vonatkoznak az elektromos kerékpárra, rollerre, quadra, motorkerékpárra, segédmotoros kerékpárra, személygépkocsira, lakóautóra, lakókocsira, utánfutós lakókocsira, utánfutóra, valamint a motoros vízi járműre. Ezen tartós fogyasztási cikkek esetében tehát a kellékszavatosság körében bemutatott általános előírások szerint érvényesíthetik a fogyasztók a jogaikat.

Hasonló - a fogyasztók számára kedvező - szabály, hogy a jótállás időtartama meghosszabbodik azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a hiba miatt nem használhatta rendeltetésszerűen a fogyasztási cikket.

Mivel pedig a tartós fogyasztási cikkek rendszerint nehezen szállíthatóak, ezért azokat - ide tartoznak a rögzített bekötésű, 10 kg-nál nehezebb, illetve tömegközlekedési eszközön nem szállítható termékek - elsősorban az üzemeltetés helyén kell megjavítania a vállalkozásnak.

Ha javításra pedig nincs mód az üzemeltetés helyén, úgy a kereskedőnek - ha a jótállási igény bejelentésére a szerviznél került sor, akkor a szerviznek - az el- és visszaszállításról magának kell gondoskodnia a saját költségén.

Hogyan lehet érvényesíteni a jótállási igényt?

A jótállási igényt elsősorban a jótállási jeggyel lehet érvényesíteni, amelyet a vállalkozásnak papír alapon kell átadnia a fogyasztónak - feltüntetve azon a termék beazonosításához kellő adatokat - vagy pedig elektronikusan. A jótállási jegy kiállítása ugyanakkor nem kötelező akkor, amennyiben a tartós fogyasztási cikk vételára nem haladja meg az 50.000 Ft-ot.

Utóbbi esetben - vagy ha a jótállási jegy kiállítására a vállalkozás köteles volt, de az jogsértő módon mégis elmaradt - a vásárlást igazoló számlával, nyugtával tudja a fogyasztó a jótállási jogát gyakorolni. Épp ezért a tartós fogyasztási cikkek esetében is lényeges a vásárlást igazoló bizonylatok megőrzése.

A tartós fogyasztási cikkek mellett a fogyasztók számos alkalommal vesznek igénybe javító-karbantartó szolgáltatásokat, amelyekre bizonyos esetekben szintén kötelező jótállás vonatkozik. Ilyen például, ha szerelőt hívunk, mert a gáztűzhely, ablak vagy épp a mosógép elromlik, amelyet még régebben vettünk meg, ezért pedig az eladóval szemben már nem érvényesíthető kellékszavatossági vagy jótállási igény. Ha a javítás díja a húszezer forintot meghaladja és kijavítást követően az érintett árucikk, termék újra elromlana, a jótállás alapján kérhető az újbóli, de már ingyenes javítás.

A Közép-Magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület tapasztalatai szerint kevesen ismerik a fogyasztók közül jogaikat, amikor javító-karbantartó szolgáltatást vesznek igénybe a fentiek szerint.

Ez esetben, ha a szolgáltatás díja - beleértve a javításhoz szükséges anyagköltséget is (például alkatrészt) - meghaladja a húszezer forintot, a jogszabály alapján hat hónapos jótállást köteles vállalni a szolgáltatást elvégző vállalkozás.

A következő - előzőekben említett értékhatárt meghaladó - szolgáltatások tartoznak többek között ide: lakáskarbantartási és -javítási szolgáltatások, továbbá a háztartási gépek és készülékek javítása, barkács- és kerti szerszámok javítása, a személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása, az audiovizuális, foto-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása, a gyógyászati segédeszközök javítása, telefon-és telefax-berendezések javítása és végül a hangszerek, órák javítása.

A hat hónapos jótállási időtartam akkor kezdődik, amikor a javító-karbantartó szolgáltatást elvégezték és ezt követően a fogyasztónak átadták - vagy a vállalkozás üzembe helyezte a fogyasztó otthonában - a megjavított terméket.

A vállalkozás jótállási jegyet köteles kiállítani a szolgáltatás díjának átvételekor vagy legkésőbb akkor, amikor a kijavított árucikket a fogyasztónak átadta (a jótállási jegy papíralapú vagy elektronikus is lehet). A jótállásból fakadó jogok ez esetben is a jótállási jeggyel érvényesíthetőek. Ha pedig mégis elmaradna a jótállási jegy átadása, akkor a kifizetett pénzösszegről szóló bizonylat (számla-nyugta) birtokában lehet fellépni a jótállási jogokkal.

Az átadott jótállási jegyen fel kell tüntetni a jótállásra köteles vállalkozás nevét és címét, az elvégzett szolgáltatás megnevezését (beleértve a felhasznált alkatrészeket, anyagokat is), a szolgáltatás díját és azt, hogy a jótállás alapján a fogyasztót milyen jogok illetik meg. Ugyancsak rögzíteni kell a jótállási jegyen annak határidejét és utalni arra, hogy vita esetén a vármegyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testületekhez lehet fordulni.

Fel kell tüntetni továbbá az érintett termék fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, illetve személygépkocsi vagy motorkerékpár esetében a kilométeróra állását is.

Hogyan járjunk el, ha minőségi kifogásunk van a javító-karbantartó szolgáltatás elvégzését követően?

Minőségi kifogás esetén - ha például ismét elromlana, tönkremenne az árucikk a javító-karbantartó szolgáltatás elvégzését követő jótállási időn belül - itt is igaz, hogy jegyzőkönyvet kell felvennie a vállalkozásnak! Jelezzük ezért az újból előjött hibát és a jegyzőkönyv felvételének elmaradása esetén azt mindenképp vetessük fel a cég képviselőjével.

A jegyzőkönyvben rögzíteni kell többek között a fogyasztó nevét és címét, azt, hogy milyen igényt kíván a fogyasztó érvényesíteni, a hiba bejelentésének időpontját és a hiba leírását is. Emellett azt is, hogyan kívánja rendezni a vállalkozás a fogyasztó minőségi kifogását, elutasítás esetén pedig ismét meg kell adni annak indokát, ahogy azt is indokolni kell, ha a fogyasztó igényétől eltérő módon kívánnak eleget tenni a jótállási igénynek.

Ha esetleg azonnal nem tud a vállalkozás nyilatkozni arról, teljesíti-e a fogyasztó kérését, úgy álláspontjáról akkor is legkésőbb 5 munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót.

Végül a felvett jegyzőkönyvről természetesen ez esetben is másolatot kell kapnunk!

Milyen igényeket érvényesíthetünk?

Ha a javító-karbantartó szolgáltatás elvégzését követően ismét elromlott az érintett árucikk vagy termék, akkor a hat hónapos kötelező jótállási idő alatt ingyenes javítást vagy a javító-karbantartó szolgáltatás ismételt elvégzését kérhetjük.

Amennyiben szükséges az érintett dolgot átadni kijavításra, úgy arról elismervényt kell kapnunk, azzal a kivétellel, ha a szükséges adatokat (például a dolog azonosításához szükséges adatok, az átvétel ideje és azon időpont, amikor a fogyasztó a dolgot átveheti) már a jegyzőkönyvben is feltüntették eleve.

A kijavítási igény teljesítésekor továbbá a jótállási jegyen a vállalkozásnak fel kell tüntetnie a fogyasztói bejelentésnek és a kijavításra átvételnek - vagy helybeni javítás esetén a kijavítás megkezdésének - az időpontját is, emellett a hiba okát és a kijavítás módját, gépjármű esetében pedig a kilométeróra állását, majd - javítást és a fogyasztónak történő visszaadást követően - a kijavítás befejezésének időpontját. Gépjármű esetében továbbá a kijavítást követő kilométeróra állást szintén rögzíteni kell.

Végül itt is meg kell jegyezni, hogy ha a kijavítandó dolog el- vagy visszaszállítása szükséges (a járművek vagy 10 kg-nál kisebb tömegű árucikkek kivételével), akkor arról a vállalkozás köteles gondoskodni.

A fővárosi és vármegyei kormányhivatalok, Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, Magyar Nemzeti Bank - csak néhány azok közül az állami hatóságok közül, amelyek ma szigorúan és rendkívül szerteágazó területeken védik a magyar fogyasztókat. Érdemes a leglényegesebbeket ezért sorra venni, ki mivel foglalkozik.

Általános feladatkörben a fővárosi és a vármegyei kormányhivatalok ellenőrzik és tartatják be a vállalkozásokra nézve kötelező fogyasztóvédelmi rendelkezéseket, mint amilyenek például a fogyasztói panaszkezelésre, ügyfélszolgálatra vonatkozó előírások. Ide tartozik többek között annak vizsgálata, hogy az érintett kereskedő megadja-e a panaszkezelés módjáról szóló kötelező tájékoztatásokat, felveszi-e a panaszról a jegyzőkönyvet és például a törvényes határidőn belül azt megválaszolja-e.

Ugyanakkor a kormányhivatalok mellett kiemelten fontos Budapest Főváros Kormányhivatala, a Pest Vármegyei Kormányhivatal, a fogyasztóvédelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a nemrég létrehozott Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) is, amelyek mind-mind lényeges fogyasztóvédelmi feladatokat látnak el. Az NKFH például részt vesz a kereskedelempolitika szakmai támogatásában, a fogyasztóvédelmi hatósági irányítási feladatok ellátásában, a kereskedelem élelmiszerbiztonsági felügyeletében és kereskedelmi-, valamint fogyasztóvédelmi laborvizsgálatokat hajt végre. Mindezeken túlmenően például hatósági ellenőrzést végez az élelmiszerbiztonsági-, élelmiszerjelölési- és élelmiszerminőségi-, valamint higiéniai előírások betartása érdekében, kivizsgálja az élelmiszerhamisítási jogsértéseket és jogsértés esetén intézkedést, illetve szankciót alkalmaz.

Az NKFH mellett továbbá a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) is szereppel bír például az élelmiszerlánc-biztonság terén. Utóbbi közreműködik például a magyar nemzeti élelmezés- és táplálkozáspolitika végrehajtásában az élelmiszer- és takarmánybiztonság vonatkozásában, kapcsolatot tart az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósággal és egyéb, az élelmiszer- és takarmánybiztonság területén érintett nemzetközi, tagállami és hazai szervezetekkel vagy éppen javaslatot tesz az élelmiszer- és takarmánybiztonságot veszélyeztető eseményekkel kapcsolatos kormányzati intézkedések kidolgozásához.

A fentieken túlmenően rendkívül jelentős szereppel bír a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amely például elemzi és vizsgálja a pénzügyi közvetítőrendszer egészét fenyegető üzleti és gazdasági kockázatokat, ellátja a teljes pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét. Így ellenőrzi többek között a bankokra, hitelintézetekre, egyéb pénzügyi vállalkozásokra, biztosítókra, pénztárakra, biztosítókra, befektetési szolgáltatókra vonatkozó kötelező szabályok betartását, sőt az újabb törvénymódosításnak köszönhetően felügyeli a kriptoeszközök piacát is. Mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a pénzügyi panasztételre vonatkozó előírások betartását nem a korábban említett fogyasztóvédelmi hatóság, hanem az MNB ellenőrzi és akár bírságot is kiszabhat, ha az érintett pénzügyi szolgáltató nem tartja be a kapcsolódó előírásokat.

Sokan a fogyasztók közül már találkozhattak megtévesztő hirdetésekkel is (ezeket hívjuk tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak). Ezek esetében három különböző hatóság is eljár attól függően, hogy mely területen kerül sor az adott kereskedő vagy szolgáltató részéről a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tanúsítására. Általánosságban itt is a kormányhivatalok járnak el fogyasztóvédelmi hatósági szerepkörben, ugyanakkor például, ha az érintett megtévesztő reklámot, hirdetést egy pénzügyi szolgáltató alkalmazza az MNB által felügyelt tevékenységével összefüggésben, úgy ekkor már az MNB jár el. Amennyiben pedig a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas az adott, megtévesztő kereskedői gyakorlat, reklám - például annak kiterjedtsége miatt -, akkor viszont már a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az e körben felelős hatóság.

Az utóbb említett GVH emellett szintén fontos feladatokkal bír, szerepe a tisztességtelen piaci magatartás tilalmának érvényesítése és a gazdasági verseny védelme Magyarországon. Emellett biztosítja a piacgazdaság működését azáltal, hogy felügyeli a versenyt, fellép a kartellek és egyéb versenykorlátozó magatartások ellen, valamint támogatja a versenybarát jogi környezet kialakítását.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) már a közüzemi szolgáltatások fogyasztóvédelméért felel, így például a földgáz-, villamosenergia-, távhőellátással, illetve a víziközmű-szolgáltatással összefüggő engedélyezési, felügyeleti és árszabályozási, illetve ár- és díjelőkészítői feladatokat lát el. Emellett a hulladékgazdálkodási közfeladat díjszabályozásának előkészítésével kapcsolatos szereppel is bír.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) már a hírközlési terület szabályozása és felügyelete, illetve a média felügyelete kapcsán lát el fontos feladatokat, ideértve többek között az elektronikus hírközlési szolgáltatók (televízió-, internet- és mobiltelefonszolgáltatók) felügyeletét. Emellett működteti például az Internet Hotline felületet, itt azokat az online tartalmakat lehet bejelenteni, amelyekről a bejelentő azt feltételezi, hogy jogsértőek vagy károsak lehetnek a kiskorúak fejlődésére.

Meg kell említeni végül a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) is, amely például a szerencsejátékhoz kapcsolódó gazdasági reklámok vonatkozásában, valamint a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényben meghatározott bizonyos feladatok esetében jár el fogyasztóvédelmi hatóságként.

Fogyasztóként bármikor úgy járhatunk, hogy elutasítják panaszunkat. Fontos tudni ilyenkor, hogy ha minőségi kifogással kapcsolatos egyedi, vitás ügyről van szó, úgy egyes vármegyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testületekhez lehet fordulni. A pénzügyi, biztosítási jellegű viták esetén pedig a Magyar
Nemzeti Bank által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület jár el kizárólagos hatáskörrel.

Itt kell rögtön tehát tisztázni azt a tévhitet, hogy a hatóságok - illetve elsősorban a fogyasztóvédelmi hatóság - bármilyen fogyasztóvédelmi ügyben eljárhatnak.

Mikor jár el a fogyasztóvédelmi hatóság?

Még így is természetesen egy sor ügyben segíti a fogyasztókat a fogyasztóvédelmi hatóság, amelynek feladatait általában - ugyanakkor számos kivétel is meghatározásra került, mikor melyik hatóság jár el - a fővárosi- és vármegyei kormányhivatalok látják el (elérhetőségük megtalálható a https://kormanyhivatalok.hu webcímen).

A fogyasztóvédelmi hatóság jár el például, ha az érintett vállalkozás megsértette a panaszügyintézésre vonatkozó szabályokat, nem válaszolt a panaszunkra írásban, érdemben a törvényes határidőn belül. Ugyanide tartozik, ha az érintett kereskedő nem vett fel a minőségi kifogásunkról jegyzőkönyvet vagy éppen ezt megtette, de arról másolatot a fogyasztó nem kapott. A fogyasztóvédelmi hatóság segít szintén akkor, amennyiben például a kereskedő nem tett eleget a termékek, árucikkek összetételére, csomagolására vagy az áru mérésérére, a termékek biztonságosságára vonatkozó rendelkezéseknek, esetleg nem tette közzé azokat az információkat nyilvánosan (például helyben a boltban vagy a honlapján), amelyek számára kötelezőek.

A példákat - ahogy az a fentiekből kiderül - még tovább lehetne sorolni, hiszen számos más hatóság is (például: Gazdasági Versenyhivatal, Magyar Nemzeti Bank, Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság) a szereplője a fogyasztóvédelmi intézményrendszernek, amellyel külön cikkben foglalkozunk.

Mikor kell békéltető testülethez fordulni?

Az ingyen és gyorsan eljáró békéltető testülethez kell fordulni, ha például olyan minőségi kifogásunk van, amely egyedi, vitás üggyel, termék, szolgáltatás minőségével függ össze.

1. Amennyiben a fogyasztó által igénybevett szolgáltatás kifejezetten pénzügyi, biztosítási üggyel kapcsolatos, akkor az egyedi ügy rendezésében a Magyar Nemzeti Bank által működtetett Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) segíti a fogyasztókat országos illetékességgel. Elérhetősége megtalálható a https://www.mnb.hu/bekeltetes webcímen.

A PBT-hez lehet fordulni így például a bankkal szemben, ha számlánkról levontak egy nagyobb összeget egy csaló weboldalon és a pénzügyi szolgáltató elutasította az összeg visszatérítésére irányuló kifogásunkat. Amennyiben a bankszámlánk egyenlegével nem értünk egyet és például nagyobb számlavezetési díjat számoltak fel, szintén a PBT segíthet, csakúgy, mint abban az esetben, ha hitelt vettünk fel és magasabb törlesztő-részletet számoltak fel a jogos összegnél. Ugyanígy pénzügyi tárgyúnak minősül az a vita, ha a biztosító nem téríti meg a biztosítási szerződés ellenére a kárunkat vagy amennyiben a vita egy lakástakarék-pénztárral, magánnyugdíj-pénztárral és a számlán elhelyezett összeggel függ össze. A befektetésekkel kapcsolatos elszámolási vitákban szintén a PBT jár el kizárólagos hatáskörrel.

2. A pénzügyi-biztosítási tárgyú ügyeken kívüli egyéb viták megoldásában azonban a fővárosi, illetve egyes vármegyei kereskedelmi és iparkamarák által működtetett békéltető testületek jelentenek segítséget, amelyek online bárhonnan elérhetőek (emellett szükség szerint személyes meghallgatást biztosítanak például a megyei jogú városokban).

A békéltető testületek számtalan különféle ügytípusban eljárnak. Hozzájuk lehet fordulni akkor, ha például interneten vásároltunk és elutasították a tizennégy napon belüli visszaküldés és pénzvisszafizetés lehetőségét, de szintén segítenek akkor is, ha a kereskedő nem javítja, cseréli a hibás árucikket. Szintén eljárnak az elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatosan, amennyiben az internet-, illetve a televízió-szolgáltatás minősége nem
megfelelő, nem érhető el, kimaradást tapasztalunk és az ügyet nem rendezte a szolgáltató. E körben említhető továbbá a túlszámlázás esete is, ha például magasabb összeget számlázott a hírközlési cég, mint amelyre álláspontunk szerint jogosult, de ugyanúgy azon viták rendezése is e békéltető testületekhez tartozik, amelyek a javító-karbantartó szolgáltatásokkal vagy épp a közüzemi szolgáltatások minőségével kapcsolatosak.

A fenti tárgyú ügyekben nyolc különböző békéltető testület is eljár regionális illetékességgel, amelyek így összességében lefedik Magyarország teljes területét. Elérhetőségük a https://bekeltetes.hu/ címen található meg.