Az iskolák honlapján is elhelyezhető, közérthető tájékoztatással segíti az intézményeket a köznevelési törvény szerinti tájékoztatási kötelezettségük teljesítésében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2011 óta működő jogsegélyszolgálata, az Internet Hotline (IH).

2024 júliusa óta a köznevelési intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy a tanulók és hozzátartozóik az NMHH által működtetett internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálat, azaz az Internet Hotline elérhetőségét megismerhessék. Az ezzel kapcsolatos tájékoztatást az iskoláknak egy jól látható helyre kell kifüggeszteni, de a törvény további tájékoztatási lehetőségeknek is teret enged.

Az NMHH a Klebelsberg Központ közreműködésével a szeptemberi tanévkezdésig eljuttatta az IH elérhetőségeit tartalmazó, tájékoztató plakátokat a tankerületi központok fenntartásában lévő intézményekbe. A hatóság célja, hogy a plakátok további intézményekben is kikerülhessenek, ezért az együttműködések körét tovább bővíti – ennek köszönhetően már a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz is eljutottak a tájékoztatók.

Az IH minél több, bajban lévő vagy sérelmes tartalmat észlelő bejelentőnek szeretne hatékony segítséget nyújtani, ezért egy közérthető, az intézményi honlapokon, illetve egyéb digitális felületeken is elhelyezhető információs csomagot állított össze, ezzel is elősegítve a hotline minél jobb megismerését a gyermekek, szüleik és pedagógusaik részére. A rövid ismertetőből tájékozódhatnak arról is, hogy miként lehet bejelentést tenni és pontosan mi történik a jelzés beérkezését követően.

Fontos volt, hogy a tájékoztatóból a gyermekek is pontosan értsék, milyen problémával fordulhatnak az IH-hoz és annak megoldására milyen segítséget kaphatnak, ezért a hatóság a tájékoztatást gyermekeknek szólóan, „gyermekbarát nyelvezettel” is elkészítette. Az IH a gyermekektől érkező bejelentések esetén is érzékenyen, számukra megnyugtató, bizalmi légkört teremtve jár el, ezt tükrözi az elkészített dokumentum is.

Az információs csomag az IH honlapjáról (https://nmhh.hu/internethotline/letoltesek) bármikor, korlátlan példányszámban letölthető. A csomag tartalmazza az iskolákban elhelyezett plakátokat pdf formátumban, illetve 1-1 pdf dokumentumot, amelyben mind a felnőtteknek, mind a gyermekeknek szóló tájékoztatás helyet kapott.

Azok a szülők és pedagógusok, akik nyomtatott plakátot is szeretnének igényelni intézményük részére, az alábbi e-mail címen megtehetik: plakat@internethotline.hu.

Az Internet Hotline-ról bővebben az alábbi linken érhető el tájékoztatás: https://internethotline.hu/

 Egy fogyasztó egy bankkal szembeni megtérítési igénye elutasítása miatt fordult a békéltető testülethez. A jogvita abból eredt, hogy a fogyasztó egy online apróhirdetési portálon terméket kívánt eladni, a potenciális vevő azonban a bank felületére hasonlító adathalász internetes felületre vitte, így csalás áldozata lett: ennek következményeként a bank a fogyasztó bankszámlájáról a jóváhagyása nélkül nagyobb összeget utalt át egy ismeretlen belföldi bankszámlára. A békéltető testület ajánlásában felhívta a bankot a fogyasztó által jóvá nem hagyott fizetési művelettel kapcsolatban kifizetett összeg megtérítésére.

Az ajánlást a bank keresettel támadta. Az ügyben született jogerős ítélet a békéltető testület ajánlását hatályon kívül helyezte. Indokolása szerint a bank felelősség alóli mentesüléséhez annak vizsgálata volt szükséges, hogy a fogyasztó az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsított-e a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatához szükséges személyes hitelesítési adatai biztonságban tartása érdekében, illetve ezeket megadta-e arra jogosulatlan személy részére, és ha igen, ennek során terheli-e felróhatóság. A másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a fogyasztó súlyosan gondatlan magatartást tanúsított a károkozás során, ezért a bank mentesül a jogszabályban előírt megtérítési kötelezettsége alól.

A békéltető testület a jogerős ítélettel szemben a Kúriához fordult, felülvizsgálati kérelmében vitatta a másodfokú bíróságnak a fogyasztó súlyosan gondatlan magatartásával kapcsolatos álláspontját.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a keresetet elutasító elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság tévesen azonosította a súlyosan gondatlan magatartást a felróható kötelezettségszegéssel. A felróható magatartás egy tipizált személyhez kötött általános gondossági kötelezettség megsértését jelenti, az azonban, hogy egy magatartás a pénzforgalmi szolgáltató mentesülése szempontjából súlyosan gondatlannak minősül-e, személyre szabottan vizsgálandó. A szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartás ugyanis olyan vétkességi kategória, amely a károkozással összefüggésben állít fel mércét egy konkrét személlyel szemben.

A Kúria hangsúlyozta, a súlyos gondatlanságnak nem a szabályszegés, hanem a kár bekövetkezése vonatkozásában kell fennállnia, vagyis a súlyos gondatlanság megállapításához nem elegendő a szabályszegés súlyossága, valamennyi körülményt értékelve az érintett fogyasztó tudattartalmát is vizsgálni kell. Értékelni kell, hogy szubjektíve tisztában volt-e magatartása következményével, számolnia kellett-e a kár bekövetkezésével, vagyis a hátrányos következményekkel kapcsolatban megállapítható-e a fogyasztó nagyfokú közömbössége, felelőtlensége. A súlyos gondatlanságot a 2009. évi LXXXV. törvény és az Európai Parlament és a Tanács 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 irányelve alapján kell megítélni, és azt a pénzforgalmi szolgáltatónak kell bizonyítania.

Ezeket az elveket a konkrét ügyre alkalmazva a Kúria megállapította, hogy a perbeli jogvitával érintett fogyasztónak a tudattartalma alapján nem kellett számolnia a kár bekövetkezésével, nem követett el jelentős mértékű hanyagságról tanúskodó magatartást, nem kellett előre látnia a második átutalással összefüggésben keletkezett kárt. Mindezekre figyelemmel a jogerős ítélet ettől eltérő anyagi jogi következtetése jogszabálysértő, ezért azt a Kúria hatályon kívül helyezte, és helyette új határozatot hozott, amellyel az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét helybenhagyta.

Hazánkban egyre kevésbé növekszik, néhány uniós országban pedig csökkenni kezdett a vezetékes internetre előfizetők tábora – mutat rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss kutatása. A tanulmány szerint a folyamatosan fejlődő és egyre kedvezőbb árú mobilinternet a jövőben fokozatosan felválthatja a vezetékes technológiát – hasonlóan ahhoz, ahogy annak idején a hordozható telefonok szorították ki vonalas társaikat.

A webhasználat mára a mindennapjaink elválaszthatatlan részévé vált, az internetszolgáltatások pedig ezzel párhuzamosan rendkívül gyorsan fejlődtek. Alig néhány éve jutott el hazánk szinte minden településére a nagy sebességű vezetékes internet, de a korlátlan mobilnet-szolgáltatások évről évre egyre gyorsabbá és megfizethetőbbé válnak.

A fejlődés következő állomása lehet, ha a mobilinternet képes lesz egyes háztartásokban teljesen kiváltani a kábeles hozzáférést. Magyarországon ugyan továbbra is növekszik a vezetékes előfizetések száma, egy évtizede azonban ez még évi öt-hat százalékos emelkedést jelentett, míg 2024-ben már csupán egyszázalékos bővülést figyelhettünk meg. Az OECD 2023-as adataiból mindeközben az is látható, hogy nyolc uniós országban már csökkenni kezdett a vezetékes internetre előfizetők száma.

A fejlemény első pillantásra nehezen magyarázható, hiszen ezen országok között olyan is van, amelyben alig egy éve, és olyan is, amelyben már hat-nyolc esztendeje esik vissza ez a mutató. Egyes országokban ráadásul nagyon magas ellátottsági szintről, míg másokban közepes értékről indult a visszafejlődés. Az NMHH elemzői szerint elsősorban mindenütt a mobilinternet-használat gyors felfutása ágyazott meg a vezetékes szolgáltatások visszaesésének – ha ugyanis valahol a szolgáltatók nagyon jó minőségű és kedvező árú mobilinternetet kínálnak, sok fogyasztó meggondolja, egyáltalán szüksége van-e még vezetékes internet-előfizetésre saját igényei kielégítéséhez.

2025. január 1-jei hatállyal változtak az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet szabályai. A módosítás alapján a vállalkozás a jótállási jegyet a fogyasztó eltérő kérése hiányában elektronikus úton is átadhatja a fogyasztó részére.

Elindult a karácsonyi vásárlási roham. Sokan most szerzik be az ajándékokat, és ezt egyre többen teszik meg az internet segítségével. Nem árt ugyanakkor figyelni, hiszen a fogyasztók sokkal nagyobb védelmet élveznek, ha európai uniós tagállamból rendelnek az Ünnepekre. Mert könnyebb a fogyasztói jogokat érvényesíteni, ha nem tetszene végül az ajándék vagy azzal bármilyen fogyasztóvédelmi probléma adódna.

Kommunikációs kampányunk végére hagytuk talán az egyik legfontosabb témakört, a termékbiztonságot. Hiszen ez az a terület, ahol a vásárlók élete, testi épsége a tét, egy hibás fényfüzér miatt leégő lakás, egy áramütés-veszélyes telefon, egy plüssmackóról leeső apró gombocska komoly tragédiák veszélyét hordozza magában. 

Kommunikációs kampányunk hírközlési szolgáltatásokat érintő részében a hozzánk érkező fogyasztói kérdések és panaszok alapján az előfizetés áthelyezésével kapcsolatos tudnivalókat gyűjtöttük össze, mivel ez az a kérdéskör, ami igen gyakran fejtörést okoz az előfizetőknek. Nézzük tehát, mik az áthelyezés alapvető szabályai, mire kell figyelni áthelyezés esetén, és végül, de nem utolsó sorban, hűségidős szerződés esetén milyen szabályok vonatkoznak ránk. 

Méltatlanul kevés szó esik a fogyasztóvédelem területén a pénzügyi szolgáltatásokról, jogainkról és panasz-ügyintézési lehetőségeinkről. Pedig ha valahol, hát a pénzügyek területén igencsak komoly következményekkel járhat a tájékoztatás hiánya, vagy egy számunkra hátrányosan végződő jogvita. Ezért kommunikációs kampányunk legújabb részében azt igyekszünk körüljárni, milyen fogyasztóvédelmi jogaink vannak, és milyen lehetőségeink pénzügyi fogyasztói jogvita esetén.