Kommunikációs kampányunk következő részében eljutottunk a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokhoz. Ilyenekkel mindenki találkozhat a mindennapokban, hiszen ki ne szembesült volna már a „csak ma, csak most, csak itt” típusú, a „gyorsan kattintson, mert elfogy a termék” mintájú, vagy a „hihetetlen árleszállítás” féle hirdetésekkel. Természetesen ezek nem minden esetben minősülnek megtévesztő, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak – feltéve, ha az igazságnak megfelelnek. De mint tudjuk, a gyakorlatban számtalan eset ennek ellenkezőjét bizonyítja. Nézzük tehát, milyen tipikus esetei vannak a megtévesztésnek, a gyakorlatban milyen kör minősül minden körülmények között jogsértőnek, és egyáltalán, melyik hatóság jár el jogsértés esetén!  

A megtévesztés tipikus esetei 

Mindenekelőtt fontos tudnunk, hogy a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerint akkor minősül egy kereskedelmi gyakorlat megtévesztőnek, ha az valótlan információt tartalmaz, vagy egy valós tényt, figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy például a termék lényeges jellemzője, mennyisége, a származási helye, a környezetre gyakorolt hatása, vagy éppen az áru ára, illetve díja tekintetében téveszti meg a fogyasztót, vagy alkalmas egyáltalán arra, hogy megtévessze a vásárlót. Mindezek alapján a fogyasztót ez olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, azaz arra, hogy a terméket megvásárolja, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy az ügyleti döntés meghozatalára akár csak alkalmas. 

Megtévesztő tevékenységnek minősül az is, ha a vállalkozás a terméken, annak csomagolásán, illetve egyéb kommunikációs eszköz, például reklám útján a termék eladási áraként a ténylegesen fizetendő árnál alacsonyabb árat jelöl meg. Azaz nem mond igazat az árról. 

Tisztességtelen az áru „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” vagy hasonló jelzőkkel való leírása is, ha a fogyasztónak ezzel ellentétesen igenis fizetnie kell bármit, ide nem értve a kereskedelmi gyakorlatban való részvétellel és az áru birtokbavételével, illetve fuvarozásával összefüggő elkerülhetetlen költségeket.

Fontos tudni azt is, hogy megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat az a vállalkozás, amely az általa meghirdetett akciós eladási árnál magasabb áron értékesíti termékét. Ilyen, gyakran előforduló eset, hogy a feltüntetett akciós eladási árhoz képest magasabb áron történik az értékesítés, ha egy nem akciós termékre vonatkozóan a kedvezményes időszak lejártát követően az akciós tábla kint marad, vagy ha az akciós árkiírást már az akciós időszak előtt kihelyezik. 

Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat is, amely az áru mennyisége tekintetében téveszti meg a fogyasztót, és ez által a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. 

Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat valósul meg akkor is, amikor kimérve kínált élelmiszereket úgy értékesít a vállalkozás, hogy annak tömegébe a csomagolóanyag tömegét is beleméri, hiszen ilyenkor a kifizetésre kerülő termék tömegének mértéke növekszik a csomagolóanyagéval. 

Szintén jogsértő esetnek minősül, vagyis a fogyasztó megtévesztése valósul meg, amikor nem a csomagolóanyag belemérése miatt, hanem egyéb okból kifolyólag kerül sor a termék valódi kiszolgált mennyiségénél nagyobb tömeg megállapítására. 

„Hatalmas árleszállítás, minden termékre” – jó, de mihez képest? 

Itt kell szólnunk röviden az akciós árak szabályairól is, amelyek esetében ugyan nem feltétlenül valósul meg tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, de a szabályok be nem tartása könnyen eshet megtévesztő kategória alá. Sokszor nehéz eldönteni, hogy valósak-e a „csak ma, csak itt!” „Hatalmas árleszállítás, 80% minden termékre!” „Ma minden csak 3 ezer forint. Kivételi kör *-gal jelölve.” „80%-os árleszállítás mindenre” – típusú hirdetések. 

Éppen ezért uniós szinten is nagyon szigorú szabályok léteznek, hogy a kereskedők ne tehessék meg, hogy az akció bejelentését megelőzően hirtelen megemelik az árakat, majd ahhoz képest jelentsenek be árleszállítást, tisztességtelenül megtévesztve így a vásárlókat. A 2022. május 28-tól hatályos szabályozás lényege, hogy akció esetén meg kell jelölni mind a régi, korábbi árat, mind az új, akciós árat, azaz két árat fogtok látni a termék mellett, alatt vagy felett. Egy korábbi árat, amely az árleszállítás bejelentését megelőző 30 napon belüli alkalmazott legalacsonyabb ár, és az új, aznap fizetendő árat. 

Ez a szabály nem vonatkozik azonban a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre, azaz például a friss élelmiszerekre, hűtött tejtermékekre, zöldségekre, gyümölcsökre, pékárukra. 

Feketelista! 

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelem tilalmáról szóló törvény jelenleg 32 olyan tényállást tartalmaz, amelyek minden körülmények között tisztességtelennek minősülnek, azaz amelynek során nincs helye mérlegelésnek, a hatóságnak meg kell büntetnie a jogsértő vállalkozást. Természetesen mind a 32 esetet nem kívánjuk felsorolni, de példálózva azokat a leggyakoribb tényállásokat feltétlenül jelezzük, amelyek a közelmúltban gyakran előfordultak a hatóság gyakorlatában. 

„Siessen, kattintson, mert elfogy, harmincan állnak sorba a termékért” – azaz a fogyasztó azonnali döntéshozatalra késztetése céljából annak valótlan állítása, hogy a termék csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, vagy bizonyos feltételek mellett csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre, és ezáltal a fogyasztó megfosztása a tájékozott döntéshez szükséges időtől és alkalomtól. 

„Biztosítunk önnek 14 napos elállási lehetőséget online vásárlás esetén” – azaz a fogyasztók törvényes jogainak olyanként való bemutatása, mintha azok a vállalkozás ajánlatának sajátosságai lennének. 

„Csődeljárás, végkiárusítás, költözés miatt minden eladó” – azaz annak valótlan állítása, hogy a vállalkozás felhagy a tevékenységével vagy áthelyezi az üzletét. 

„Vegye meg és garantáltan nyer!” – azaz olyan hamis benyomás keltése, hogy a fogyasztó már megnyert, meg fog nyerni, vagy meghatározott cselekmény megtétele révén fog megnyerni egy nyereményt (díjat, jutalmat vagy azzal egyenértékű egyéb előnyt), miközben valójában nincs ilyen nyeremény, vagy a nyeremény érvényesítése, illetve igénybevétele a fogyasztó számára meghatározott pénzösszeg megfizetéséhez vagy költségek viseléséhez kötött. 

„Meggyógyít mindent!” – azaz annak valótlan állítása, hogy a termék alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására. 

„Nyerjen most, hatalmas nyeremény!” – azaz a kereskedelmi gyakorlat keretében verseny vagy díj meghirdetése anélkül, hogy a meghirdetett díjak vagy azok helyett más ésszerű megfelelő kiosztásra kerülne. 

„Beszéld rá aput, hogy vegye meg, az osztálytársaidnak is ilyen van!” – azaz a reklámban gyermekkorúak közvetlen felszólítása a reklámozott termék megvételére, illetve igénybevételére vagy arra, hogy győzzék meg szüleiket vagy más felnőttet, hogy vásárolja meg számukra a reklámozott terméket. 

Ki jár el tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat esetén? 

A tisztességtelen kereskedelemi gyakorlat tilalmának megsértése miatt főszabály szerint a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. Azonban a Magyar Nemzeti Banknak van hatásköre akkor, ha az érintett kereskedelmi gyakorlat a vállalkozás olyan tevékenységével függ össze, amelyet a Felügyelet felügyel, tehát pl. bank, biztosító követ el tisztességtelen magatartást.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt pedig a Gazdasági Versenyhivatal jár el akkor, ha a kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas. Ilyen tipikus eset, amikor nem a sarki kisbolt, vagy egy kisebb webáruház követ el megtévesztő magatartást, hanem az országos jelentőségű nagy cég, vagy éppen országos televízióban hirdetett termék kapcsán valósul meg. 

De természetesen, ahogy minden esetben, a legjobb védelem az önvédelem, azaz a tudatos fogyasztói magatartás. Ne hagyjuk magunkat átverni az olyan hangzatos szlogenekkel, hogy „csak ma, csak itt”, vagy „hatalmas árleszállítás”, vagy éppen „siessen, mert elfogy a szoba”! Higgyük el, mindig lesz máshol is az általunk keresett termék, vagy szolgáltatás, néha még olcsóbb, kedvezőbb feltételekkel is, máshol is találkozhatunk hatalmas árleszállítással, és szobát is találunk máshol, ugyanilyen vagy kedvezőbb feltételekkel. És ha ezeknek alaposan utána nézünk, találunk is számtalan kedvezőbb megoldási módot. Döntsünk nyugodtan, alaposan, körültekintően! És akkor biztosan nem fognak átverni minket.