Kommunikációs kampányunk szinten minden egyes részében említést tettünk a békéltető testületekről, annak kapcsán, hogy a fogyasztó hova fordulhat problémája esetén. De mik azok a békéltető testületek, hol találhatóak meg, és milyen döntéseket hozhatnak? Kampányunk legújabb részében ezekre a kérdésekre adunk választ. 

Az ingyenes, gyors és egyszerű eljárást lefolytató békéltető testületek azok, amelyek a fogyasztók és vállalkozások közötti viták rendezésének lehetőségét kínálják, és amely által elkerülhetőek a többnyire drága, hosszú és bonyolult eljárási szabályokkal operáló bírósági lehetőségek. A békéltető testület hatáskörébe tartozik ugyanis a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. Feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

Hol működnek a békéltető testületek?

A békéltető testület a vármegyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett szakmailag független testület. 2024. január 1-jétől regionális alapon működnek, azaz nyolc békéltető testület működik országosan. Az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes fő szabály szerint. Az eljárásra azonban a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján a fogyasztó kérelmében megjelölt békéltető testület is illetékes, magyarán, problémánkkal bármelyik testülethez fordulhatunk.

A békéltető testület az illetékességi területén található megyei jogú városokban a fogyasztó erre irányuló kérelme esetén szükség szerint heti egy alkalommal személyes meghallgatást biztosít a fogyasztók részére. Mindez azt jelenti, hogy nemcsak a nyolc régióközpontban, hanem a nem régióközpont vármegyeszékhelyeken, illetve a további megyei jogú városokban is kell személyes meghallgatást tartani a fogyasztók kérelme esetén.

A békéltető testület elnökből és tagokból áll, akiket a fogyasztóvédelemért felelős miniszter nevez ki négy évre. A békéltető testület tagja fő szabály szerint egyedül jár el az adott ügyben, akinek jogi felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie. Ha a testület elnöke szerint a fogyasztói jogvita bonyolultsága indokolja, a békéltető testület háromtagú tanácsban jár el.

Hogyan indítható békéltető testületi eljárás?

A békéltető testület eljárása minden esetben a fogyasztó kérelmére indul. A fogyasztó által írásban benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét, a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét, a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, a fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy megkísérelte a vitás ügy rendezését az érintett vállalkozással. Ezen felül a kérelemnek magában kell foglalnia a fogyasztó nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor, a testület döntésére irányuló indítványt, valamint a fogyasztó aláírását.

A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az egyeztetés megkísérléséről.

Meghallgatás online vagy személyesen, döntések

Amennyiben a kérelem megfelel a törvényi előírásoknak, meghallgatás kerül kitűzésre, amelyről mind a fogyasztót, mind a vállalkozást értesíteni kell. 2024. január 1-jei hatállyal az online meghallgatás kerül főszabályként rögzítésre, kivétel, ha a fogyasztó személyes meghallgatást kér.

A békéltető testület eljáró tanácsa a meghallgatás és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. Ha a felek egyezséget kötnek, és az megfelel a jogszabályoknak, az eljáró tanács azt határozatával jóváhagyja. Ha egyezség nem jön létre, a fogyasztói kérelem megalapozott és a fogyasztói igény nem éri el a 200 ezer forintot, az eljáró tanács kötelezést tartalmazó határozatot hoz, amely bírósági úton kikényszeríthető. Ha az igény – akár a kérelem benyújtásakor, akár a döntés meghozatalakor eléri vagy meghaladja a 200 ezer forintot,  a fogyasztói kérelem megalapozottsága esetén az eljáró tanács ajánlást bocsát ki, ennek nincs bírósági úton végrehajtható kötelező ereje. A fogyasztói kérelem megalapozatlansága esetén a kérelem elutasításra kerül.

Jogorvoslat

A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse. A tanács kötelezést tartalmazó határozata, illetve ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a bíróságtól. A fél a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek, a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

A vállalkozás ezen felül az ajánlás vagy a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezését akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás vagy a kötelezést tartalmazó határozat tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

A pert ilyen esetben a békéltető testülettel szemben kell megindítani. A testület e perben perbeli jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik. A bíróság a tanács kötelezést tartalmazó határozatának végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti. A bíróság ítélete kizárólag a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül helyezésére vonatkozhat.

És ha nem hajtja végre a döntést a vállalkozás?

Fontos tudni, hogy ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület – a fogyasztó nevének megjelölése nélkül – a jogvita tartalmának rövid leírását és az eljárás eredményét – legkorábban az ajánlásnak a vállalkozás részére történt kézbesítésétől számított hatvan nap elteltével – nyilvánosságra hozza. Az ajánlás nem hozható nyilvánosságra, ha annak hatályon kívül helyezését kérték, mindaddig, amíg a bíróság eljárása jogerősen le nem zárult.

Ha a vállalkozás a tanács kötelezést tartalmazó határozatát vagy a határozattal jóváhagyott egyezséget a teljesítési határidőn belül nem hajtja végre, a fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását, a békéltető testület elnökének egyidejű értesítése mellett.

A fogyasztó a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának vagy az ajánlásban foglaltak követésének elmaradásáról köteles értesíteni a békéltető testületet a határozatban vagy ajánlásban foglalt határidő lejártát követő tizenöt napon belül.

A vállalkozások együttműködési kötelezettsége

A jogszabályi rendelkezések szigorú együttműködési kötelezettséget írnak elő a vállalkozások részére a békéltető testületi eljárásban. A vállalkozás mindenekelőtt köteles a jogszabályban rögzített tartalommal válasziratot küldeni a békéltető testület számára. A vállalkozás a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani köteles. Az online meghallgatáson a vállalkozás egyezség létrehozására feljogosított képviselője köteles online részt venni. Ha a fogyasztó személyes meghallgatást kér, a vállalkozás egyezség létrehozására feljogosított képviselője köteles legalább online részt venni a meghallgatáson.

A vállalkozás a határozattal jóváhagyott egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásáról vagy az ajánlásban foglaltak követésének teljesítéséről köteles értesíteni a békéltető testületet a határozatban vagy ajánlásban foglalt határidő lejártát követő tizenöt napon belül.

A fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szab ki, ha a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló együttműködési vagy tájékoztatási kötelezettségét.