A 2020-as években már semmi meglepő nincs abban, ha otthonról, a számítógépünkről, vagy a mobiltelefonunkról rendelünk akár egy használati tárgyat, akár belépő- vagy repülőjegyet, esetleg elektronikai cikket, vagy éppen ebédet. A koronavírus járványhelyzet csak megerősítette azokat a tendenciákat, amely az elektronikus kereskedelem térhódításával utat nyert. Természetesen az online vásárlás kockázatokkal is járhat, hiszen sem az eladóval, sem a vásárolni kívánt termékkel nem tartózkodunk egy helyen. Azonban számtalan előnye is van – hogy csak párat említsünk, kényelmes, egyszerű, gyors, és ha bizonyos szempontokat figyelembe veszünk, akkor jó eséllyel nem is kell bosszankodnunk a vásárlást követően sem. 

Mindenekelőtt a legfontosabb tanács, hogy ne kattintsunk azonnal a vásárlás gombra, ha meglátunk egy jól hangzó akcióval hirdetett terméket. Nézzük meg, milyen vásárlási feltételek vannak, hogyan lehet fizetni, mik a szállítási díjak és határidők, egyáltalán, ki az eladó. Ha a honlapon nem találunk cégnevet, vagy gyanús a név és az elérhetőség, nyugodtan zárjuk be az ablakot, és keresgessünk máshol. Azt sem árt megnézni, más oldalakon mennyibe kerül az adott termék, milyen feltételekkel árusítják, és a vásárlói véleményeket is nyugodtan olvasgassuk, sok hasznos tanácsra, vagy éppen figyelmeztetésre lelhetünk ott is. 

Szerződés létrejötte és előzetes tájékoztatási kötelezettség 

Az Európai Unió területén speciális szabályok vonatkoznak arra, hogy mit kell tartalmaznia a szerződéskötést megelőzően a vállalkozói tájékoztatónak. Így az eladó köteles világosan és közérthető módon tájékoztatni a fogyasztót különösen a termék vagy szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás nevéről, székhelyének postai címéről és a telefonszámáról, elektronikus levelezési címéről. 

Ezen felül tájékoztatást kell adnia a bruttó vételárról és az ezen felül felmerülő valamennyi költségről, így például szállítási díjról, a postaköltségről. Tájékoztatnia kell továbbá a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról. Ugyancsak fel kell hívnia a vásárlók figyelmét a szavatossági és jótállási jogokra. Tájékoztatnia kell a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről és elérhetőségeiről. Végül, de nem utolsó sorban, a későbbiekben kifejtésre kerülő elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb szabályairól is. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy ezek hiánya esetén fogyasztóvédelmi hatósági eljárásnak van helye. 

A későbbi jogérvényesítés miatt fontos tudni, hogy a vásárló és az eladó között akkor jön létre a szerződés online vásárlás esetén, amikor az eladó által küldött, rendelést követő visszajelzés tartalmazza a vevő nevét, címét, a rendelés számát, a megrendelt termék díját, az egyéb költségeket és a rendelés minden lényeges adatát. A rendelést követő automatikus üzenet tehát nem jelenti még a szerződés létrejöttét, hiszen az többnyire csak egy automatikus üzenet arról, hogy a megrendelés beérkezett. 

Mit jelent az elállási jog és milyen korlátai vannak? 

Mivel online vásárlás esetén nincs lehetőségünk kipróbálni, megérinteni, vagy akár csak megtekinteni a terméket fizikai valójában, ezért úgynevezett indokolás nélküli elállási jog illet meg bennünket. Magyarán, akkor is meggondolhatjuk magunkat, ha nem hibás a termék, csak éppen nem tetszik, nagy vagy kicsi, vagy éppen van már belőle egy másik. Az elállás azt jelenti, hogy annak megtétele esetén úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna a szerződés. A termék átvételétől számított 14 napunk van arra, hogy éljünk az elállási joggal. 

Maga az elállás vagy a vonatkozó jogszabályban meghatározott elállási nyilatkozatminta kitöltésével, vagy erre irányuló, egyértelmű nyilatkozattal gyakorolható. Elállás esetén a vásárló köteles a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül visszaküldeni, illetve a vállalkozásnak vagy a vállalkozás által a termék átvételére meghatalmazott személynek átadni, kivéve, ha a vállalkozás vállalta, hogy a terméket maga szállítja vissza. A fogyasztót egyébiránt elálláskor kizárólag a termék visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a vállalkozás ezt át nem vállalja. 

Elállás esetén a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül köteles visszatéríteni a fogyasztó által vételárként megfizetett teljes összeget, méghozzá a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon. Ha a fogyasztó kifejezetten beleegyezik, a vállalkozás a visszatérítésre más fizetési módot is alkalmazhat, de ebből adódóan semmilyen többletköltség nem terhelheti a vásárlót. Természetesen, amennyiben a megrendelő a normál kiszállítástól eltérő, valamilyen speciális – értsd gyorsabb, és ezért drágább – szállítási módot választ, a vállalkozás nem köteles visszatéríteni az ebből eredő többletköltségeket. 

Azt is fontos tudni, hogy az elállási jog nem korlátlan. Nem terjed ki ugyanis bizonyos termékkörökre, és nem terjed ki teljes használatra. Nincs elállási jog élelmiszerek, kibontott csomagolású CD-re, DVD-re vagy szoftverre, letöltött programokra, vagy éppen a fogyasztó egyedi utasításai alapján legyártott termékekre, vagy kibontott csomagolású higiéniai termékekre. Emellett online aukciós portálokon, apróhirdetéses oldalakon, közösségi médián keresztül magánszemélytől történő rendelésnél sem illeti meg a vásárlót az elállási jog. Továbbá az elállási határidő alatt a termék tényleges használata miatti, azaz nem a kipróbálás miatti értékcsökkenést is meg kell téríteniük az vásárlóknak. Magyarán, a neten rendelt futballcipőt felpróbálhatjuk, de szét nem rúghatjuk a barátainkkal a foci közben – illetve megtehetjük, de ebben az esetben a teljes vételár sem fog visszajárni. 

Hova fordulhatunk probléma esetén? 

Mindenekelőtt, ha bármilyen problémánk merül fel egy webáruházzal kapcsolatban, akkor vegyük fel a kapcsolatot a vállalkozással, amelynek praktikus okai is vannak – hiszen leggyorsabban így oldódhat meg a vita, ugyanakkor jogi háttere is: egy esetleges békéltető testületi, vagy fogyasztóvédelmi hatósági eljárás feltétele ugyanis a vállalkozással történő kapcsolatfelvétel. 

Itt kell megemlítenünk az úgynevezett chargeback intézményét is. A bankok és a bankkártya-társaságok közötti megállapodás alapján a vásárló akkor kérheti a chargeback, azaz visszautalás lehetőségét, ha bankkártyával fizet, azonban a vásárolt terméket vagy szolgáltatást mégsem kapja meg. A fogyasztó kérelmét a számlavezető bankja bírálja el, bevonva az eladó számlavezető bankját, és egy pár hónapos határidőn belül döntés is születik a visszatérítésről vagy annak elutasításáról. Bankkártyás vásárlás esetén tehát többletvédelemben részesül a vásárló, így bankjától feltétlenül érdemes segítséget kérnie. 

Ha nem sikerül megoldanunk a céggel a problémát, akkor egyedi jogvitánkkal az ingyenes, gyors és egyszerű eljárást lefolytató békéltető testülethez fordulhatunk. A testületek az ország mindegyik vármegyeszékhelyén, 2024. január 1-jétől pedig régióközpontjában működnek. Céljuk, hogy egyezség létrehozásával a jogvitát megoldják. 

Jogszabálysértés – így pl. megtévesztés, vagy nem megfelelő tájékoztatás –esetén fordulhatunk a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalokhoz, amelyek adott esetben hatósági eljárást folytatnak le a céggel szemben, szükség szerint bírságolhatnak is. 

Határon átnyúló jogvitában pedig, ha a cég székhelye az Európai Unióban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában vagy Izlandon van, az Európai Fogyasztói Központ segítségét kérhetjük. 

Természetesen bármilyen tanácsra, tájékoztatásra is szüksége van a fogyasztónak, a fogyasztóvédelmi civil szervezetek is fordulhat, így például egyesületünkhöz is a vitasügy@gmail.com e-mailcímen. 

További, a témakörrel kapcsolatos részletek alábbi jogszabályokban is elérhetőek: 

A  Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet

A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet