Kommunikációs kampányunk következő részében eljutottunk egy olyan témakörhöz, ami minden vásárlót érint, akár minden egyes bevásárlási napon. Az akciós árakra vonatkozó szabályokat járjuk körbe ezúttal, hiszen ki ne találkozna a „csak ma, csak itt, hatalmas árleszállítás” reklámokkal? 

„Csak itt, csak ma, csak Önnek!”

Sokszor nehéz eldönteni, hogy valósak-e egyáltalán ezek a „csak ma, csak itt!” „Hatalmas árleszállítás, 80% minden termékre!” „Ma minden csak 3 ezer forint. Kivételi kör *-gal jelölve.” „80%-os árleszállítás mindenre” – típusú hirdetések. Ezért uniós szinten is nagyon szigorú szabályok léteznek, hogy a kereskedők ne tehessék meg, hogy az akció bejelentését megelőzően hirtelen megemelik az árakat, majd ahhoz képest jelentsenek be árleszállítást, tisztességtelenül megtévesztve így a vásárlókat. 

A 2022. május 28-tól hatályos szabályozás lényege, hogy akció esetén meg kell jelölni mind a régi, korábbi árat, mind az új, akciós árat, azaz két árral szembesül a vásárló a termék mellett, alatt vagy felett. Egy korábbi árral, amely az árleszállítás bejelentését megelőző 30 napon belüli alkalmazott legalacsonyabb ár, és az új, aznap fizetendő árral. 

A hivatkozott uniós norma a 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 98/6/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2161 európai parlamenti és tanácsi irányelv. Az irányelvet idehaza a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet, az úgynevezett árrendelet ültetett át. 

Fontos, hogy az új szabályok a termékek fogyasztók részére meghirdetett akciós árainak, leértékeléseinek és árkedvezményeinek kereskedelemi kommunikációjára, valamint az akciós árak feltüntetésére vonatkoznak mind a hagyományos, mind az online kereskedelemben. A szabályok nem terjednek ki a szolgáltatásokra, a digitális tartalomra és a digitális szolgáltatásokra. A szabályozás szabad kezet ad a vállalkozásoknak, amelyek az áraikat szabadon határozhatják meg, a rendelkezések csak az akciós árak, leértékelések fogyasztók felé történő kommunikációjára vonatkoznak. 

Korábbi ár 

Az új szabályozás alapján az árcsökkentés bejelentése esetében meg kell jelölni a korábbi, a vállalkozás által az árcsökkentést megelőzően, meghatározott ideig alkalmazott árat. A korábbi ár az árcsökkenés alkalmazásának első napját megelőző legalább 30 napon belül alkalmazott legalacsonyabb ár, azaz a leértékelés napját megelőzően az előző 30 nap legalacsonyabb árát kell megkeresni, amely a korábbi árnak minősül, mindegy, hogy azt mennyi ideig alkalmazták. 

A korábbi ár kifejezés helyett természetesen olyan megnevezést is alkalmazhat az eladó vállalkozás, amelyből egyértelművé válik, hogy az az árcsökkentés alkalmazását megelőző 30 nap során alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti. Ilyen lehet például az eredeti ár, normál ár, előző ár, stb. 

A vállalkozások általános módon is bejelenthetik az árcsökkentést, például „ma minden gyermekjáték 30%-kal olcsóbb”. Ebben az esetben minden egyes gyermekjáték vonatkozásában fel kell tüntetni a korábbi árat, az akciós árnak pedig ehhez képest 30%-kal alacsonyabbnak kell lennie minden termék esetén. 

Nem vonatkoznak azonban ezek az előírások olyan, személyre szabott egyedi árengedményekre, egyedi utalványokra, törzsvásárlói egyedi kuponokra, amelyeket egyes fogyasztók egyedileg használhatnak fel bizonyos feltételek mellett, ilyenek lehetnek például az utalványok vagy törzsvásárlói kedvezmények. 

Romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékek 

Fontos, hogy a korábbi árakra vonatkozó előírások nem vonatkoznak a romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre. Ilyenek tipikusan bizonyos élelmiszerek lehetnek, például hűtött tejtermékek, gyümölcsök, stb. Hogy mi minősül romlandó vagy minőségüket rövid ideig megőrző terméknek, azt az adott fogyasztóvédelmi hatósági eljárásban kell eldönteni. 

Speciális szabályozás vonatkozik az újonnan bevezetett termékekre. Ha egy termék harminc napnál rövidebb ideje van forgalomban, értelemszerűen az előző 30 nap eladási árát nem tudjuk figyelembe venni. Ilyenkor kisegítő szabály lép életbe, és a 30 nap helyett 15 napot kell a korábbi ár megállapításánál alkalmazni. 

Mindez azt jelenti, hogy egy új termék esetén 15 napig nincs lehetőség akcióra, hiszen nem tudjuk a korábbi 15 napra vonatkozó legalacsonyabb árat meghatározni. Természetesen a „bevezető ár” vagy „induló ár” fogalmát a kereskedő ilyenkor is használhatja, értelemszerűen ebben az esetben nem lesz mivel összehasonlítani az új árat. 

Kihez fordulhatunk, ha becsapva érezzük magunkat? 

Az akciós árfeltüntetés szabályainak megsértése miatt a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok járnak el, azaz – miután a vállalkozásnak jeleztük a problémát – ezen szervnél tehetünk bejelentést. 

Ugyanakkor felmerülhet a fogyasztók megtévesztése is, amelyről kommunikációs kampányunk korábbi részében már tettünk említést. Ilyen esetben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelemi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény alapján a fogyasztóvédelmi hatóság, a verseny érdemi érintettsége esetén pedig a Gazdasági Versenyhivatal jár el. 

Több témakör kapcsán azonban már említettük azt is, és ezt nem győzzük ismételten hangsúlyozni: a legjobb védelem a tudatosság, a döntéseink során gyakorolt mérsékletesség és annak alapul vétele, hogy szükségünk van-e egyáltalán adott termékre, valóban az akciós áron feltüntetett áruk a legjobbak, a legmegfelelőbbek-e, és adott esetben egy rendkívüli akcióval hirdetett termék ténylegesen olyan fantasztikusan jó ajánlat, amelyet elfogadása esetén utólag nem fogunk megbánni.