Szinte nincs nap, hogy ne hallhatnánk, olvashatnánk azokról a kifejezésekről, hogy fenntarthatóság, fenntartható fejlődés, fenntartható fogyasztás. Ráadásul a Föld Napja mellett a Fenntarthatósági Témahét is minden év áprilisának kiemelt programja, így a kérdés nem is lehetne aktuálisabb. De mit jelentenek ezek a kifejezések, és hogyan kapcsolódik a fenntarthatósághoz a fogyasztóvédelem? A témakörrel kapcsolatban könyveket lehetne megtölteni, de mi most kifejezetten fogyasztóvédelmi szempontból járjuk körbe a jelenséget, amellyel mind a fogyasztóknak, mind a vállalkozásoknak segítünk tisztább képet adni a fenntarthatóság és a fogyasztóvédelem kapcsolatáról.

Elöljáróban

A fenntarthatóság egy 1987-es ENSZ Jelentés alapján „az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével együtt.” Három pillére van: a társadalom, a környezet és a gazdaság. Földünk népessége folyamatosan növekszik, és fejlődik, amivel a gazdaságnak lépést kell tartania. Azonban a környezet önerejéből nem képes a másik két dimenziót követni, ez az emberiség felelőssége. Egyensúly pedig akkor van, ha a fenntarthatóság három pillére egymással párhuzamosan, azonos mértékben fejlődik. Mivel a fejlődés elkerülhetetlen, a fenntarthatóság kifejezés is ez alapján változott meg, és egybeolvadt a fenntartható fejlődéssel, ami nem más, mint „olyan fejlődés, amely úgy elégíti ki a jelen nemzedékek szükségleteit, hogy az nem sérti az elkövetkező generációk lehetőségét, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.” Az emberiség felelőssége kiterjed egyéni szinten a fenntartható fogyasztásra, globális szinten a környezeti károk megelőzésére, enyhítésére, a környezettudatos tervezésre. Mivel jelen cikknek nem célja környezetvédelmi kérdésekben történő elmélyedés, fókuszáljunk a fogyasztóvédelmi kérdéskörökre és annak egyes aspektusaira. 

Fenntartható fogyasztás és energiahatékonyság, környezettudatosság

A fenntartható fogyasztás azt jelenti, hogy felelősségteljesebb viselkedéssel megoldásokat keresünk a társadalmi és környezeti egyensúlyhiányokra. Ennek alapvető feltétele, hogy a termékek teljes életciklusát figyelembe vegyük, újragondoljuk, ugyanakkor az energiafogyasztásunkon is enyhítsünk. 

Az éghajlatváltozás megelőzése és enyhítése megkerülhetetlen feladatot jelent a Föld számára. Ezért az európai uniós vezetők vállalták, hogy 2020-ig 20%-kal, 2030-ig pedig 32,5%-kal csökkentik az Unió energiafogyasztását. E célok elérésének egyik legfontosabb eszköze a termékek energiahatékonyságának növelése. A hatékonyabb működésre tervezett termékek hozzájárulhatnak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez, és jelentős pénzügyi megtakarítást eredményezhetnek a vállalkozások és a háztartások szintjén. A környezettudatos tervezés célja, hogy ne lehessen az EU piacán forgalomba hozni olyan termékeket, amelyek nem teljesítik az uniós szintű határértékeket. Az energiacímkék a termékek energiahatékonyságáról és más jellemzőiről nyújtanak egyértelmű és közérthető információkat a vásárlóknak. Energiahatékony termékek használatával a fogyasztók kímélhetik pénztárcájukat, hiszen csökken az energiaszámlájuk, egyszersmind hozzájárulhatnak az üvegházhatású gázok csökkentéséhez EU-szerte. A környezettudatos tervezésre vonatkozó jogszabályok energiahatékonysági és környezetvédelmi minimumkövetelményeket határoznak meg a háztartási és ipari készülékek tekintetében. Az uniós energiacímkék pedig megmutatják, hogy az egyes készülékek energiafogyasztásuk szerint hol helyezkednek el, ezenkívül becslést adnak az egyes termékek éves energiafogyasztásáról, és az energiahatékonysági osztályok szerint rangsorolják a hasonló termékeket. A fogyasztók ennek köszönhetően tájékozott döntéseket hozhatnak. 

A környezettudatos tervezési és energiafogyasztási címkézési követelmények elsősorban ugyan az energiahatékonyságra összpontosítanak, de egyéb jellemzőket is lefedhetnek. A jogszabály például határértékeket állapít meg a mosógépek vízfogyasztására vonatkozóan, követelményeket ír elő a lámpák tartósságára nézve, tájékoztatást ad a porszívók szétszereléséről és újrahasznosításáról. Számos termékcímke tartalmaz olyan piktogramokat, amelyek tájékoztatást adnak a termékek jellemzőiről, teljesítményéről és környezeti hatásairól, például a vízfogyasztásról vagy a zajkibocsátásról.

 A fogyasztóvédelmi hatóság szerepe a fenntarthatóságban 

A Kormány 1353/2022. (VII. 21.) fogyasztóvédelmi politikáról szóló Korm. határozata kiemeli, hogy a Kormány elkötelezett a fenntarthatóság és a zöld átállás szempontjainak képviselete mellett a fogyasztóvédelem területén. A zöldre festés jelenségének ellenőrzését illetően ez alapján a fogyasztóvédelmi hatóság rendszeres ellenőrzéseket végez.  Még 2021-ben vizsgálták a ruházati és háztartási-vegyipari cikkek környezetkímélő, fenntartható jellegére vonatkozó állítások valóságtartalmát, valamint arckrémek és hajápolók vizsgálatára is sor került a „zöldre festés” szempontjából. A fogyasztóvédelmi hatóság Ellenőrzési és Vizsgálati Programja idén tartalmazza az online értékesítés fogyasztóvédelmi szempontú ellenőrzése, ideértve a "zöldrefestés" jelenségének vizsgálatát. A „zöldrefestés” egyébiránt nem más, mint olyan reklám- vagy marketingstratégia, amely elhiteti a vásárlókkal, hogy adott cég többet tesz a környezet védelméért akár konkrét termékek vonatkozásában is, mint az a valóságban ténylegesen megvalósul.

 Uniós jogalkotási irányok, a jövő lehetőségei 

Egy 2020-as Európai Uniós tanulmány kiemelte, hogy a vizsgált uniós környezeti állítások 53,3%-a homályos, félrevezető vagy megalapozatlan, 40%-a pedig alaptalan. A vállalkozások környezetbarát jellegre vonatkozó önkéntes állításai jelenleg nincsenek egységesen szabályozva, ami zöldrefestéshez vezet, és egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt az uniós piacon, ennélfogva hátrányosan érinti a valóban fenntartható vállalkozásokat. Nem véletlen, hogy az Európai Uniós is rendkívüli mélységgel foglalkozik a témával, és az úgynevezett Új Fogyasztóügyi Csomag (New Consumer Agenda) középpontjában is a zöld átállás áll. Ezzel összefüggésben uniós szinten jelenleg több jogszabály is előkészítés alatt áll, amely a jövőben jelentősen befolyásolja majd a fogyasztók és a vállalkozások mindennapjait is.

 Új tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok, tartósság és javíthatósági pontszám 

Még 2022 márciusában tett az Európai Bizottság javaslatot az EU fogyasztóvédelmi jogszabályainak aktualizálására annak érdekében, hogy megkönnyítse a fogyasztók számára a zöld átállást. Az új szabályok – várhatóan 2024-től vagy 2025-től kezdődően – lehetővé teszik majd, hogy a fogyasztók tájékozott és környezetbarát döntéseket hozzanak a termékek vásárlásakor. A fogyasztóknak joguk lesz tudni az adott termék tervezett élettartamáról, hogy javítható-e, és ha igen, hogyan javítható. A szabályok emellett megerősítik a fogyasztók védelmét a nem megbízható vagy hamis környezetvédelmi állításokkal szemben; betiltják a zöldrefestést és azokat a gyakorlatokat, melyek célja, hogy megtévesszék a fogyasztókat a termék tartósságával kapcsolatban. A Bizottság a fogyasztói jogokról szóló irányelv módosítását javasolja annak érdekében, hogy a kereskedőknek kötelező legyen tájékoztatni a fogyasztókat a termékek tartósságáról és javíthatóságáról. A fogyasztókat tájékoztatni kell a termékek garantált tartósságáról. A kereskedőnek tájékoztatnia kell a fogyasztót arról, ha a fogyasztási cikk gyártója több mint két évre szóló tartóssági jótállást kínál. A kereskedőnek ezen felül a javításról is megfelelő tájékoztatást kell nyújtania, például meg kell adnia a javíthatósági pontszámot vagy a gyártó által rendelkezésre bocsátott egyéb releváns javítási információkat, például a pótalkatrészek elérhetőségét vagy a javítási kézikönyvet. Az intelligens eszközök, valamint a digitális tartalom és szolgáltatások esetében a fogyasztót a gyártó által biztosított szoftverfrissítésekről is tájékoztatni kell. 

A Bizottság ezen felül több módosítást is javasolt a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvhez. Először is azon termékjellemzők listája, amelyekkel kapcsolatban a kereskedő nem vezetheti félre a fogyasztókat, kibővülne a környezeti vagy társadalmi hatásokkal, valamint a tartóssággal és a javíthatósággal. Ezen túlmenően a javaslat értelmében más gyakorlatok is megtévesztőnek minősülhetnek eseti értékelés alapján, így például azok a környezetvédelmi állítások, amelyek nélkülöznek egyértelmű, objektív és ellenőrizhető kötelezettségvállalásokat és célokat a jövőbeli környezeti teljesítményre vonatkozóan, és amelyeket nem ellenőriz független nyomonkövetési rendszer. Végezetül pedig a javaslat módosítja a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet azáltal, hogy új gyakorlatokkal egészíti ki a tisztességtelen és tiltott kereskedelmi gyakorlatok meglévő jegyzékét, az úgynevezett „feketelistát”. A feketelistára újonnan felvett gyakorlatok például

• A tájékoztatás hiánya a tartósság korlátozása érdekében bevezetett jellemzőkről, például olyan szoftverről, amely meghatározott idő elteltével leállítja vagy leminősíti az áru funkcionalitását.
• Általános jellegű, homályos értelmű környezeti állítások megfogalmazása, amennyiben a termék vagy a kereskedő kiváló környezeti teljesítménye nem bizonyítható. Ilyen általános környezeti állítások például a „környezetbarát”, „öko” vagy „zöld”, amelyek tévesen kiváló környezeti teljesítményt sugallnak, vagy annak benyomását keltik;
• A termék egészére vonatkozó környezetvédelmi állítás, ha az valójában a terméknek csak egy bizonyos aspektusát érinti; 

Zöldrefestés és a félrevezető zöld állítások elleni fellépés 

Az Európai Bizottság 2023 márciusában a közös kritériumokra tett javaslatot a zöldrefestés és a félrevezető zöld állítások elleni fellépés érdekében. 

A módosítás több egyértelműséget és nagyobb bizonyosságot fog hozni a fogyasztók számára annak biztosításával, hogy ha valami „zöldként” kerül értékesítésre, az valóban környezetbarát. Ezenfelül hozzásegíti őket a környezetbarát termékek és szolgáltatások kiválasztását lehetővé tevő minőségi tájékoztatáshoz. 

A javaslat szerint a vállalatoknak, amennyiben termékeik vagy szolgáltatásaik környezetbarát jellegére vonatkozó állításokat, ún. „zöld állításokat” tesznek, meg kell felelniük bizonyos minimumnormáknak arra vonatkozóan, hogy az állításokat miként támasztják alá és hogyan kommunikálják. 

Javításhoz való jog 

Ezen felül az Európai Bizottság egy olyan új javaslatot is elfogadott 2023 márciusában, amely megtakarítást eredményez a fogyasztók számára, és többek között a hulladék mennyiségének csökkentése révén támogatja az európai zöld megállapodás célkitűzéseit. Az elmúlt évtizedekben a termék meghibásodása esetén gyakran a cserét részesítették előnyben a javítással szemben, és a fogyasztókat nem ösztönözték igazán arra, hogy a jogszabályban előírt jótállási időszak lejárta után megjavíttassák áruikat. A javaslatnak köszönhetően a javítás immár könnyebb és költséghatékonyabb megoldás lesz a fogyasztók számára az áruk cseréje helyett. A módosítás biztosítani fogja, hogy több terméket javítsanak meg a jótállási időszak alatt, és hogy annak lejárta után, vagy ha az áru az elhasználódás miatt már nem működik, a fogyasztók könnyebben és olcsóbban javíttathassák meg a műszakilag még javítható termékeket. 

A javaslat egy új jogot, a „javításhoz való jogot” vezet be a fogyasztók számára, amellyel a jogszabályban előírt jótállási időszakon belül és annak lejárta után is élhetnek majd. A jótállási időszakon belül az eladók kötelesek felajánlani a javítást, kivéve, ha az az áru cseréjénél drágább. A jótállási időszakon túl új jogok és eszközök állnak majd a fogyasztók rendelkezésére, amelyek a „javítást” egyszerű és hozzáférhető megoldássá teszik. E jogok és eszközök közé tartoznak a következők: 

• A fogyasztók azon joga, hogy kérjék a gyártóktól az olyan termékek – például a mosógépek vagy a televíziók – javítását, amelyek az uniós jog szerint műszakilag javíthatók. Ez a jog biztosítani fogja, hogy mindig legyen valaki, akihez a fogyasztók fordulhatnak, amikor a termékeik megjavíttatása mellett döntenek, és emellett fenntarthatóbb üzleti modellek kifejlesztésére ösztönzi a gyártókat.
• A gyártók azon kötelezettsége, hogy tájékoztassák a fogyasztókatazokról a termékekről, amelyek javítását kötelező elvégezniük.
• Online közvetítő platform a javításhoz, amely segítségével a fogyasztók megtalálhatják a környékükön javítást végző szakembereket és a felújított árukat kínáló eladókat.
• Egy európai javítási tájékoztató formanyomtatványbevezetése, amelyet a fogyasztók bármely javítóműhelytől kérhetnek – ez átláthatóvá teszi a javítási feltételeket és árakat, így a fogyasztók könnyebben összehasonlíthatják egymással a különböző javítási ajánlatokat. 

További, a témakörrel kapcsolatos részletek alábbi jogszabályokban is elérhetőek: 

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet

A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény

A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet