Kommunikációs kampányunk előző részében az utazási szerződésekről és jogokról írtunk, és megígértük, hogy a légiutas jogokra vonatkozó speciális szabályozásokkal folytatjuk januárban tájékoztató sorozatunkat. Azt aligha kell ecsetelnünk, mennyire fontossá váltak a mindennapokban a repülős utazások, világszerte milyen mértékben veszi igénybe az emberiség a különböző légijáratokat, amelyeket mi magunk is gyakran használunk, legyen szó családi nyaralásról, vagy akár külföldi üzleti utakról. Nem véletlen, hogy Uniós szinten külön jogszabály rendelkezik a légiutas jogokról, amelyekkel kapcsolatban nekünk sem árt tisztában lennünk, milyen jogaink, lehetőségeink vannak egy esetleg késés vagy járattörlés esetén. 

Mikor alkalmazandó az Uniós jogszabály? 

A már hivatkozott Uniós rendelet a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szól, azonban csak akkor alkalmazandóak rendelkezései, ha a repülőgép az Európai Unió valamely országából, valamint Izlandról, Norvégiából vagy Svájcból indul a világ bármely országába, illetve akkor, ha a repülőgép az EU valamely országába, valamint Izlandra, Norvégiába, vagy Svájcba közlekedik az Unió határain, valamint az előbb említett 3 országon kívülről, feltéve, hogy a légitársaság rendelkezik egy EU tagállam (továbbá Izland, Norvégia vagy Svájc) által kiadott működési engedéllyel. 

Az Uniós rendeletben foglalt előírások kötelezettje minden esetben az üzemeltető légifuvarozó, azaz a légitársaság. Nem az számít tehát, hogy az utas mely légitársaságtól vette a jegyét, hiszen egy adott járatra adott esetben több légitársaság is értékesít jegyet. 

Járattörlés 

Egy járat törlése akkor valósul meg, ha a járatra legalább egy helyfoglalás történt, azonban a járat valamiért nem közlekedik, azaz a járat repülési terve törlésre kerül. Ha törölték az utas légijáratát, az utast segítségnyújtáshoz való jog illeti meg, valamint a tényleges vagyoni és nem vagyoni kártól függetlenül átalány összegű kártalanítás is jár részére. Joga van egyrészt a visszatérítéshez vagy átfoglaláshoz választása szerint: ez alapján választhatja a jegy árának a vételár szerinti visszatérítését hét napon belül az utazás meg nem tett szakaszára vagy szakaszaira, továbbá a már megtett szakaszra vagy szakaszokra, amennyiben a repülőút az utas eredeti utazási tervével kapcsolatban már nem szolgál semmilyen célt, vagy adott esetben a következővel együtt a legkorábbi légijárat vissza az első indulási pontra. Vagy pedig átfoglalást kérhet, méghozzá összehasonlítható szállítási feltételek mellett, a végső célállomásukhoz a legkorábbi alkalommal, vagy összehasonlítható szállítási feltételek mellett, a végső célállomáshoz egy későbbi időpontban, amikor az utasnak megfelel, az ülőhelyek rendelkezésre állásától függően.

Ezen felül ellátáshoz való jog is megilleti az utast járattörlés esetén, amely tartalmazza a várakozási idővel ésszerű arányban étkezés és frissítők díjmentes felajánlását, díjmentesen két telefonhívást, telex vagy faxüzenet, vagy e-mail küldésének felajánlását, illetve ha az új légijárat indulási időpontja ésszerű számítás szerint legalább a törölt járat tervezett indulását követő nap, akkor díjmentes szállodai elhelyezés és szállítás felajánlását a repülőtér és a szálláshely között. 

Főszabály szerint továbbá kártalanítás is megilleti az utast: 0 és 1500 km közötti járatok esetén 250 EUR, 1500 km feletti, EU-s államok közötti járatok és 1500-3500 km közötti, EU-s állam és 3. ország közötti járatok esetén 400 EUR, 3500 km feletti, EU-s állam és 3. ország közötti járatok viszonylatában pedig 600 EUR összegben. Fontos tudni, hogy a kártalanítási összeg 50 %-kal kevesebb, ha az utasnak a végső célállomás eléréséhez egy olyan helyettesítő járatra ajánlanak átfoglalást, amelynek érkezési időpontja az eredeti járat menetrend szerinti érkezési időpontja az eredeti járat érkezési időpontjához képest legfeljebb 2, 3 illetve 4 óra a fenti távolságoktól függően. 

Vannak bizonyos esetkörök azonban, amikor nem jár kártalanítás az utas részére. Így ha a menetrend szerinti indulási időpont előtt legalább két héttel tájékoztatták az utast a járat törléséről vagy az indulás menetrend szerinti időpontja előtt legkorábban két héttel és legkésőbb hét nappal tájékoztatták a járat törléséről és átfoglalást ajánlottak számára, lehetővé téve, hogy legfeljebb a menetrend szerinti indulás időpontja előtt két órával korábban induljon és végső célállomását a menetrend szerinti érkezési időponthoz képest legfeljebb négy órás késéssel érje el. Ezen felül akkor sem jár kártalanítás, ha az indulás menetrend szerinti időpontja előtti hét napon belül tájékoztatták a járat törléséről, és átfoglalást ajánlottak számára, lehetővé téve, hogy legfeljebb egy órával a menetrend szerinti indulás időpontja előtt induljon, és végső célállomását a menetrend szerinti érkezési időponthoz képest legfeljebb két órás késéssel érje el, továbbá rendkívüli körülmény fennállása esetén. Ezen rendkívüli körülményekről a későbbiekben még szólni fogunk. 

Járatkésés induláskor 

E körben a vonatkozó Uniós rendelet alapján csak akkor jár a segítségnyújtás az utas részére, ha legalább 2 órás késéssel (1500 km vagy rövidebb út esetén), illetve 3 órás késéssel (az EU-n belül 1500 km-nél hosszabb út vagy EU-n kívüli országokat is érintő 1500-3500 km közötti út esetén), vagy 4 órás késéssel (összes egyéb repülőút esetén) indul a gép. Az induláskori járatkéséshez kártalanítás nem járul, azt ugyanis az érkezéskor kell figyelembe venni, jó esetben a késve induló járat is behozhatja ugyanis a késését.

Érkezési járatkésés 

Bővebb fogyasztói jogaink vannak akkor, ha a járat érkezéskor is késik, de nem akármennyit. Ha valamilyen okból a célállomásra érkezéskor 3 órát vagy többet késik járatunk, akkor az utasnak szintén jár kártalanítás, a távolságtól függően 250, 400 vagy 600 EUR összegben. A késés azonban nem keletkeztet kártalanítás iránti jogot az utasok javára, ha a légi fuvarozó bizonyítani tudja, hogy a járat hosszú késését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni, tehát olyan körülmények, amelyek kívül esnek a légi fuvarozó tényleges befolyásán. 

A légitársaság tehát mentesül a kártalanítás alól, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését vagy késését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni. Rendkívüli körülménynek minősülhetnek például az érintett légijárat működésével össze nem egyeztethető időjárási körülmények, váratlan repülésbiztonsági hiányosságok és adott esetben a nem a légitársaság munkavállalóit érintő, hanem például légirányítói szektort érintő sztrájkok is, amelyek egy üzemeltető légifuvarozó működését befolyásolják. 

A műszaki, a rendes üzemeltetés körébe tartozó okok az uniós bírósági gyakorlat szerint főszabály szerint nem minősülnek rendkívüli körülménynek, így például egy gép karbantartási hiányosságok miatt történő meghibásodása miatt a légitársaság nem mentesülhet a kártalanítás alól. Az Európai Unió Bíróságának ítélete szerint műszaki hiba esetén a légitársaság csak akkor mentesülhet, ha a hiba olyan eseményekből ered, amelyek jellegüknél vagy eredetüknél fogva nem tartoznak az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe, és annak tényleges befolyásán kívül esnek. 

A rendkívüli körülmények fennállta a légitársaságokat csak a kártalanítás megfizetése alól mentesíti, az egyéb segítségnyújtást azonban az érintett légitársaságnak teljesítenie kell.  

Visszautasított beszállás 

Abban az esetben beszélhetünk visszautasított beszállásról, ha az utasnak megerősített helyfoglalása volt, és kellő időben megjelent beszállásra. Vagyis az utas készen állt az utazásra, majd a légitársaság tagadta meg a beszállás lehetőségét tőle, amely megtörténhet túlfoglalás, vagy egészségügyi, biztonsági okok miatt is. A légitársaság megtagadhatja az utas beszállítását biztonsági, védelmi vagy egészségügyi okokból, vagy ha nem tudja felmutatni a megfelelő és érvényes úti okmányokat. Ha jogszerűen utasították vissza a beszállását, az utas nem jogosult a kártalanításra és az egyéb költségei megtérítésére. 

Ha viszont nem jogszerű okból, például túlfoglalás miatt kívánják visszautasítani az utasok beszállását, köteles a légitársaság önként jelentkezőket keresni, akik bizonyos előnyökért (pl. ingyenes utazás, kedvezmények, stb.) cserében lemondanak a saját helyfoglalásukról. Ha nem sikerül elegendő önként jelentkezővel helyet biztosítani a visszautasított utasoknak, a légitársaság jogszerűen utasíthatja vissza a fel nem férő utasokat. Ilyenkor azonban köteles kártalanítást fizetni és segítséget is nyújtani, ami a járattörléshez hasonló segítségnyújtási esetekre terjed ki. 

Ha elveszik a csomag 

Sajnos gyakran előfordul, hogy a csomagunk nem, vagy csak késve érkezik meg a célállomásra. A poggyászkárokra nem az Uniós rendelet, hanem az úgynevezett Montreáli Egyezmény tartalmaz előírásokat. Ez alapján kártérítés jár az igazolt károkra, költségekre, nagyságrendileg 1600 EUR összeghatárig.  A kártérítéshez a repülőtéren panaszbejelentő nyomtatvány felvétele (ún. PIR nyomtatvány), az elveszett vagy megrongálódott poggyász ügyében, amelyet haladéktalanul, de legkésőbb 7 napon belül, írásban, az érintett légitársaságnak címezve kell megküldeni. Ha nem érkezik meg a poggyász, az 21 nap eltelte után elveszettnek tekintendő. A késve megérkezett poggyász esetében a kérelmet szintén haladéktalanul, de legkésőbb a poggyász átvételétől számítva 21 napon belül kell benyújtania az utasnak a légitársasághoz. 

Kihez fordulhatunk probléma esetén? 

Mindenekelőtt a légitársasághoz kell panaszunkat megküldeni. Ha nem jutunk a légitársasággal dűlőre, több lehetőségünk is van jogaink érvényesítésére. Az EU-s tagállami hatóságok a járattörlés, járatkésés és visszautasított beszállás eseteinek hatósági kivizsgálására, valamint a rendkívüli körülmények fennállásának megállapítására jogosultak. Magyarországon ez a hatóság a fogyasztóvédelmi hatósági jogkörben eljáró, a nemzetközi kereskedelmi repülőtér székhelye szerint illetékes kormányhivatal, azaz Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér esetén Budapest Főváros Kormányhivatala, a debreceni reptér esetén a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal, Sármellék vonatkozásában pedig a Zala Vármegyei Kormányhivatal.

Ha egy magyar lakóhellyel rendelkező fogyasztónak egy másik EU-s országban, Norvégiában, Izlandon vagy az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező légitársasággal szemben panasza merül fel, és azt nem sikerül közvetlenül rendeznie a vállalkozással, akkor az Európai Fogyasztói Központ (EFK) nyújt ingyenes segítségét, amelyhez a www.magyarefk.hu oldalon található elérhetőségeken lehet fordulni.  

Magyar fogyasztó magyar székhelyű légitársasággal szembeni belföldi panasza esetén békéltető testülethez is fordulhat a fogyasztó, vagy az általános szabályok szerint peres vagy nem peres jogi utat vehet igénybe. Harmadik országbeli székhellyel rendelkező légitársaság esetén pedig szintén általános jogi úton (peres vagy nem peres eljárás) érvényesíthetjük jogainkat.

Végül, de nem utolsó sorban, megoldatlan poggyászkár esetén is igénybe vehetjük az Európai Fogyasztói Központ, a békéltető testületek és a bíróságok segítségét. 

További részletek: 

• a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról szóló 261/2004/EK rendelet 

• évi VII. törvény a Montrealban, 1999. május 28-án kelt, a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó egyes jogszabályok egységesítéséről szóló Egyezmény kihirdetéséről